Gömör Vármegye katonai leírása [antikvár]

BEVEZETÉS Ez a forrásközlés az első katonai felméréshez (1782-1785) készült országleírás (Landesbeschreibung) a katonai térképezési munka során a térképen jellel nem jelölt vagy nem jelölhető, de mé^ fontos katonai, gazdasági, hadseregellátási stb. adatokat tartalmazza a történelmi Gömör és Kishont vármegyékről. Az anyag értékét mutatja, hogy az 1920-as években Eperjessy Kálmán már kiadásra előkészítette. A tényleges kiadásra azonban máig nem került sor. Eperjessy Kálmán ezért lehetővé tette, hogy az adott levéltárak a saját területükre vonatkozó anyagot megjelentethessék. így került sor a Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának közös munkája nyomán és kiadásában a történelmi Nógrád vármegye, illetve a Borsod-Abaúj-2^mplén Megyei Levéltár kiadásában a történelmi Borsod, Zemplén és Abaúj-Torna vármegyék katonai leírásainak közlésére. Az országleírás eredeti anyagát (Erdély és a Bánát hiányával) a hozzátartozó térképekkel együtt Bécsben őrzik a Hadilevéltár térképosztályán (Kriegsarchiv Kartenabteilung) a B.IX.a.527. jelzet alatt. Az erről készült mikrofilmmásolatot pedig Budapesten találhatjuk a Hadtörténelmi Intézet levéltárában. A térképészeti munkát irányító tisztek az ország területét nyugat-keleti irányban növekvő sorszámú függőleges oszlopokra /Colonne/ és északról dél felé növekvő sorszámú vízszintesen futó szakaszokra /Sec-tio/ osztották fel. Ezt a beosztást megtartották a leírást végző tisztek is, ímiikor helységről-helységre járva számbavették az egyes településeket. Ezért egy adott helységet vagy akár csak egyetlen épületből álló csárdát is a fent jelzett koordináták segítségével - amiket a forásközlésben megadunk - könnyen meg lehet találni a leíráshoz tartozó térképszelvényen. A leírást végző tisztek, akik nem voltak azonosak a térképezést végzőkkel, jórészt cseh származásúak voltak. Hallás után rögzítették német nyelven a magyar helységek, hegyek, folyók, patakok stb. neveit, s emiatt sok helyen hibás névalakokkal találkozunk. Nem egy esetben feljegyzésre kerültek a névvariánsok vagy a nemzetiségek által lakott helyeken az anyanyelvi forma is, de a névbizonytalanságot ezzel sem szüntették meg, különös tekintettel a hegyek, dűlők, vízfolyások stb. inkább csak helyben használatos neveire. Ezen utóbbi esetek miatt megadtuk az eredeti névleírást is, amivel a helytörténészek további kutatásait szerettük volna