Gömörország [antikvár]

üdvözlet az Olvasónak! Cpz a könyv a tények könyve. A tényeké, melyek a '^valós önismeret alappillérei. Eredetileg azt a szűkebb hazát gondoltam bemutatni, amely bennem él. Szándékomról utóbb lemondtam. A valóságtartalom nélküli mítoszok korában, a szándékos elhallgatások és a tények félremagyarázásának évtizedei után a valóság feltárása és számbavétele az elsődleges feladat. Am a tények megválogatása Is egyéni - vetheti ellen az Olvasó. Igaz. A magam mentségére legfeljebb azt hozhatom fel, hogy igyekeztem olyan válogatást közreadni, amely híven tükrözi mindazon eseményeket, értékeket (és tévedéseket), amelyeket az ember teremtett (és követett el) a világnak azon a kis részén, amelyet Gömör és Kishont néven ismertek Magyarországon, sok-sok évszázadon át. Nem kívánom senkire ráerőltetni a magam szülőföldélményét. Ahány ember, armyi otthonképzet, ezernyi árnyalatban csillogó kötődés a „szülötte föld"-höz. Otthonképek, amelyek gyakorta nem mentesek az ismerethiányból és a hamis nevelésből fakadó torzulásoktól, elfogultságtól és előítélettől sem. Az utóbbiak legtöbbször a nemzeti kizárólagosság szilárdnak hitt agyaglábaira támaszkodnak. Ez a munka a tényeket kísérli meg számba venni. Ki - ki alkossa meg a maga Gömör-képét, de a tények ismeretében és (remélhetőleg) tiszteletében. Az egyes fejezetekben magam is erre vállalkoztam. Kérem, hogy úgy fogadják az ott elmondottakat, mint a tények és adatok egyfajta értelmezését. Számos dolognak eltérő értelmezése is lehetséges. Ez a könyv azt kívánja tanúsítani, hogy Gömör és Kishont egyaránt hazája azoknak, akiknek születésűk okán, és azoknak, akibiek - a költő szavaival - „sors, szándék, alkalom" révén vált otthonukká. Ez a könyv nem a kirekesztés, hanem a befogadás könyve. Lehet ugyan a szűkebb hazát parcellázni etnikai, felekezeti és egyéb alapokon, sőt politikai határokkal is szét lehet szabdalni. Nem így a szellemi hazát! Ez a könyv az utóbbit szeretné felmutatni, ama jelképes ülyési magasban. A nemzeti kizárólagossággal szemben az egyetemes és örök Embert, az értékteremtót és értékmegőrzőt akarja láttatni. Az Embert, aki a Gömőr-Szepesi-Érchegység hólyáln juhot legeltet, gyapjút szó, épületfát úsztat dél felé, aki a hegyek gyomrában ércet bányászik, aki a Rima-medence lankáin földet művel, tűzálló főzőedényeket korongol, szuszékot farag, kolompot készít, vásznat fehérít, viaszt önt, hogy ellássa ezekkel alföldi embertársát. Aki városokat és falvakat épít, aki veszély esetén otthonát védi, aki iskolákat létesít, aki remekmívű templomokban dicséri az Urat a rákényszeritett vagy maga válasz- totta hittel Milyen dőreség volna kizárólag a nemzeti hovatartozás élménye alapján értékelni mindezt. Ezek az értékek mindannyiunké - és még csak nem is kizárólag a gömörieké és kishontiaké. Közös örökség: az igény, a tehetség, az egymásrautaltság, a szükségszerűség és lehetőség eredménye. Ez a könyv acra szeretné biztatni Olvasóját, hogy fogadja el az egykori megyét a maga egészében és sokszínűségében. A szellemi haza bölcsője mellett ott állnak a Bebek család nádorai és országblrái, a horvát Kacsícs nemből való Szécsényi Tamás, a liptói származású Kubí-nyiak és Szent-Iványak, a székely Andrássy család, a szepesi szász eredetű Szontaghok, a virtuóz cigányprímás Czinka Panna, a nagy tudású Bartholomeides László/Ladislav (de leginkább tán Ladlslaus), a nemzetét féltő Stefan Marko Daxner és Tompa IVühály, a üszőid evangélikusok templomába díszes oltárt faragó Eerenczy István és sokan mások. Ez a könyv Gömör-Kishont megyéről hivatott szólni, de természetesen nem csupán a megye egészére vonatkozó adatokat tartalmaz. Felvettem számos olyan adatot is, amelyek látszólag helyi érdekűek, ám súlyuknál és jellegüknél fogva helyük van ebben a munkában. A válogatásnál irányadó szempont voh, hogy minél árnyaltabban érzékeltessék a közélet, művelődés és társadalom korabeh történéseit a megyehatárokon belül. Nem hallgathatom el, hogy adataim többségét a szakirodalomból vettem, és nem minden esetben áUt módomban összevetni azokat a megfelelő forráshelyekkel, de igyekeztem a megbízhatatlan és bizonytalan adatokat kiszűrni. Az adatokat időrendben közlöm. Kivételt csupán azon jeles személyek esetében tettem, akiknek munkássága, tevékenysége nem köthető egyetlen évhez. Az 6 bemutatásuk általában születésük événél történik. A dolog természetéből következik, hogy az egyes eseményekre, személyekre, intézményekre és településekre vonatkozó adatok esetenként több évnél előfordulhatnak. A tájékozódást név- és tárgymutató segíti. A helységnévjegyzék a helységnevek azonosításához nyújt A sors úgy hozta, hogy ezt a könyvet részben apám halálos ágya közelében kellett írjam. Igazmondásra és őszinteségre intett. Ezt követtem. A többszáz évet megélt megye után apám is a múltba hanyatlott. Őrizze emléküket ez a köteti Baraca-Rimaszombat, 1996. Pünkösd havában A szerző (Az első kiadás előszava)