Gyermekkorunk emléktöredékei [antikvár]

ELŐSZÓPápa városából elsodródott, de a város - lélekben és emlékeinkben hűséges - szülöttei vagyunk. Tatabányán és Tatán élünk és kis baráti közösségünket összetartja a földiek vagyunk" érzése. Barátunk Pordán József nyug. középiskolai tanár régi Türrös diák hívta fel a figyelmünket egy könyvre, amelyben egy pápai 1956-os történet szerepel. Emlékeink és kíváncsiságunk nyomban arra ösztökélt, hogy ott legyünk a könyv bemutatóján. így kerültünk a Jókai Mór Városi Könyvtárba, ahol kiadványukat: Bodó Sándor Érdemkönyvi dicséret" címmel ajánlották és elemezték. A könyvbemutatóra gyülekezve olyan barátságos, mondhatni családias környezetbe csöppentünk, ahol mint ismerősökre mosolyogtak ránk idegenekre". Nem vagyunk idegenek! Felejthetetlen élményeink fűződnek a városhoz. A könyvbemutató utáni hozzászólásoknál mi is vettük a bátorságot és elmondtuk '56-os emlékeinket. Az ünnepség után dr. Hermann István igazgató úr megkért minket, hogy próbáljuk írásba foglalni mindazt, amit elmondtunk.Mivel egyikünk sem tollforgató, némi vita és gondolkodás után döntöttünk, hogy a 10, ill. 12 éves gyermekkorunkig eltöltött évek benyomásait megpróbáljuk felidézni.Mielőtt hozzákezdenénk és emlékeinkben mélyebben elmerülnénk, röviden magunkról és családunkról, hogyan is kerültünk Tatabányára.A könyv bemutatóján jelen voltunk:Galauner Béláné született Szabó Magdolna (Pápa, 1945. 10. 19. ) és férje, Galauner BélaSzabó Gyula (Pápa, 1947. 09. 07.) és felesége, Bojtos Klára