Győr az európai fejlődés városa [antikvár]

Az elmúlt bő tíz esztendő nagyléptékű történelmi változások miatt önálló értékelést igényel egy város életében is. Hogy mi mindennel gazdagodott Győr ez idő alatt, azt próbáljuk érzékeltetni ezzel a kiadvánnyal. 1989-90-ben - az előzőkhöz mérten - sok minden gyökeresen módosult a városirányítás mechanizmusában. Voltak ügyek, amelyeket újra kellett gondolni, voltak, amikre építve lehetett előretekinteni is. A legmélyrehatóbb változás természetesen a többpártrendszerű önkormányzati működés volt. Az ez időre eső három önkormányzati ciklus különbözőképpen alakult. Kezdetben például meg kellett teremtődnie az új, helyi politikusi gárdának, s ezzel párhuzamosan a város lakói körében a lakóhelyükhöz való kötődés magasabb szintjének. E kettős, nem kis tennivaló közepette is azt kell mondanom, hogy Győr város önkormányzata a három ciklus alatt összességében jól vizsgázott mind az itt élők előtt, mind pedig az országos összevetésben. Pedig természetesen nem volt homogén az a testület, amely a város életét meghatározta. Érzékeltetésül: a három ciklus alatt a következő pártok küldhettek képviselőket a városirányításba: MSZP: 32, SZDSZ: 23, Fidesz-MPP: 15, MDF: 12, KDNP: 9, FKGP: 5, MIÉP: I; valamint a Pro Urbe Egyesület: 8, a Győri Polgári Kör: 2, a Reflex Egyesület: 1, és függetlenként nyolcan ültek a padsorokban. A választók akaratából létrejött testületek végső soron mintegy visszahozták a megyeszékhelyre korábban jellemző nyitott, liberális várospolitikai szemléletet, amelyet jól egészített ki a település szellemiségét jelentősen befolyásoló józan felfogás, realitásérzék, szociális érzékenység.