Győr irodalmi örökségéből [antikvár]

ELŐSZÓKovács Pál Hazánk című lapjáról, Gárdonyi Géza Tanítóbarát című folyóiratáról ideje letörölnünk a feledés porát.Kovács Pál 1847/48-ban szerkesztett lapjában különösen 1847-ben Petőfi Sándor forradalmi eszmeiségű versei jelentek meg. A győri Hazánk vitte szét az országban először a Csalogányok és pacsirták, Egy gondolat bánt engemet A XIX. század költői, Világosságot, Magyar vagyok, Bányában stb. című költeményeket. Kovács Pál szerepe ekkor, szerkesztői tevékenysége idején válik irodalomtörténeti jelentőségűvé, a győri Hazánk pedig éppen Petőfi művei által a legjelentősebb országos lapok egyikévé. E nemes hagyomány kötelező parancsa sürget, hogy foglalkozzunk a Hazánkkal, Petőfi forradalmi verseivel ékeskedő lappal, Kovács Pál politikai és írói fejlődésével, méltatlanul elfelejtett szerkesztői tevékenységével, Petőfi és Kovács Pál barátságával és azokkal a cenzorokkal, kiknek lapbírálói tevékenysége idején megjelenhettek a költő előremutató versei.Gárdonyi Géza 18861888-ig Győrött szerkesztette a Tanítóbarát című folyóiratot. A négy évig tartott tanítói tevékenysége idején szerzett keserű tapasztalatait nem tudta elfelejteni, és nem tudott elfeledkezni azokról a néptanítókról sem, akik évtizedekig a félfeudális állam, a basáskodó papság és a dölyfös nagygazdák uralma alatt élték megnyomorított életüket. A Tanítóbarát című folyóirat megjelentetésével az volt Gárdonyi célja, hogy a néptanítók öntudatát felrázza, a félfeudális állam közoktatásügyi politikájának bűneit feltárja és az ország tanítóit jogaik védelmére egy zászló alá toborozza.A Hazánk és a Tanítóbarát egyaránt országos jelentőségű és hatású lap, mindkettő haladó társadalmi és politikai törekvések hordozója. Emellett ösztönző, sarkalló hagyomány is! Győr mai irodalmi életének élőbbé, jelentősebbé válását a jelen sürgető igénye mellett a múlt e két öröksége is parancsolóan feladatunkká teszi.Győr, 1960. november 30.Hegedűs András