Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve [antikvár]

Haladó korunk a legszélesebb ismereteket követeli meg az embertől, megkívánja a tételes tudást. Aki ismeri környezetének elemeit, melyhez mindaz hozzátartozik, amely körülveszi, az könnyebben boldogul annál, mint aki tétlen beletörődésbe, "nembánomságba" merül el, tudomást sem vesz a múlt és a jelen bizonyságairól és ezekből következtetve nem gondolkozik a jövő eshetőségeiről, lehetőségeiről. Az ember talán legszükségesebb, legelsődlegesebb tudománya a tudományok között a közvetlen környezetének megismerése. Való, hogy az ember legmegbízhatóbb és legtürelmesebb tanítómestere maga a természet. A csecsemő elsőnek a táplálékot, szeretetet és biztonságot nyújtó édesanyát ismeri meg, később az otthon belső részeit, berendezését, majd tovább fejlődve annak külsejét, egyre táguló környezetét. Érzékelése, érdeklődése és látóköre így bővül és szélesedik, így terjed ki mindarra, amelyet érzékeivel felfoghat, s tisztán az agy, a gondolkodás tükrében így ismeri meg mindazt, amelyet a létezés céljából megismernie szükséges. Mi sem természetesebb tehát, hogy szükségesnek tartjuk megismerni a Földet és tájait, a természet és az ember alkotásait vagy éppen torzóit, a civilizációhoz tartozó közigazgatási képződményeket, amelyeket mi magyarok az állam, a megye, a város és a község néven tartunk számon, különféle társadalmi egyesüléseket és szervezeteket, amelyek a lakosság, népesség, család fogalomköréhez illeszkednek. A könyvben olvasható monográfiák 1996/97 magyar társadalmának tükre, a különféle egyesülések, közigazgatási egységek, valamint a vállalkozások múltja és jelene, amelyen belül persze a társadalom sejtjei, a családok sem hagyhatók figyelmen kívül. Részletes, nagy munkával állunk tehát szemben és örömmel állapíthatjuk meg, hogy közel százéves elődünk, Borovszky Samu "Magyarország Vármegyéi és Városai" című monográfia-sorozatának utódai vagyunk. Könyvünkkel méltó módon kívánunk tisztelegni emléke előtt. Reméljük, hogy a történelem viharai miatt könyvsorozatunk - ellentétben a nagy előd könyveivel - nem marad befejezetlen torzó, amelyeknél közbeszólt a párizsi békeszerződés és a magyar vármegyék jó részének elcsatolása. Reméljük továbbá, hogy az egyes megyei kötetek, amelyek külön-külön is felérnek egy-egy enciklopédiával, szűkebb pátriánk jobb megismerése és megismertetése szempontjából is hézagpótló műveknek bizonyulnak.