Habsburg Történeti Intézet [antikvár]

Közép-Európa történetírását sokáig egyfajta bezárkózás jellemezte. Üdítő kivételektől eltekintve az itt élő népek, nemzetek történetírása főként saját etnikumára figyelt. Ennek volt olyan oka is, ami a nacionalizmus korára volt jellemző, hiszen a nemzetté váláshoz, illetve a kialakult nemzetek önképéhez szervesen hozzá tartozott a nemzetcentrikus történetírás. Ezt a tudománytörténeti helyzetet nem igazán volt képes feloldani az az időszak sem, amikor politikai okokból a térség nagy része a szovjet birodalom fennhatósága alá került, és "tudományos önellátásra" rendezkedett be. Az 1970-es évektől azonban fokozatosan megindult az a folyamat, amely egyre nagyobb mértékben mintegy kinyitotta egymásra a nemzeti történetírásokat. A gazdaságtörténet, a mentalitástörténet, majd a kultúrantropológiai megközelítések olyan szemléleti kereteket teremtettek, amelyek a történelmet az addigiaktól eltérő kontextusban értelmezték. A közép-európai térség számára intellektuálisan különösen fontos volt ez a folyamat. A különös jelentőséget az adta, hogy itt majd négyszáz éven át egy olyan keretben éltek az emberek, amely multikulturális és multietnikus volt. Történelmük is ezen belül értelmeződött. Azaz a 20. század utolsó harmadában létrejövő szemléletmód képessé vált arra, hogy visszahelyezze a múltat abba a kontextusba, amelyben az ténylegesen létezett. Ebben a térségben a négy évszázados - a 16. századtól a 20. század elejéig, az első világháború végéig terjedő - időszakot a Habsburg Birodalom léte határozta meg. A konfliktusok, az integrációs és dezintegrációs mechanizmusok, a kulturális, társadalmi és politikai kölcsönhatások, a gazdasági folyamatok a Habsburg Monarchia keretei között érvényesültek. Változott jellegük, erejük - magának a Monarchiának is változtak a határai -, de nem változott az, hogy a Habsburg-múlt a térség egészének integráns része. A múlt saját, egykorúan létezett s új szempontokkal dúsított kontextusainak felfedezését, illetve újra felfedezését segítette az a politikai változás, amelynek eredményeképpen a térség országainak jelentős része az Európai Unió tagja lett, illetve tagja lesz.