Hajdúböszörmény sajtótörténete [antikvár]

BEVEZETÉSE könyv megírására a közvetlen indokot az szolgáltatta, hogy 1983-ban száz esztendeje annak, hogy megjelent a város első újságja, a H.-Böszörményi Hírlap, amelyet aztán további, számos követett. Jogosan beszélhetünk tehát a hajdúböszörményi hírlapirodalom és újságírás egy évszázadáról, s ez önmagában is bizonyos számvetésre késztetett bennünket.Hajdúböszörmény sajtójának jelentősége általában is kiemelkedő a vidéki, kisvárosi hírlapirodalom történetében, s különösen az Hajdú megye esetében.' Ezt már önmagában az itt történt újságalapítási próbálkozások és az életképessé vált lapok nagy száma is igazolja.^ Elsőként mint említettük a H. Böszörményi Hírlap jelent meg 1883-ban, mintegy másfél év múlva azonban anyagi nehézségek miatt megszűnt. 1889-ben két ízben is történt kísérlet újságalapításra; a februárban megindult Hajdúvidék csak néhány hónapot élt meg, a Hajdúságnak pedig mindössze egyetlen száma látott napvilágot. 1890 nyarán lépett a nagyközönség elé a Hajdúböszörmény, de igazán életképes lapnak az 1891-ben alapított Hajdúböszörmény és Vidéke mutatkozott, amely két rövid szünettől eltekintve címvariánsokkal egészen 1944-ig megjelent. A Haladás c. hetilap 1893-ban viszont csak rövid ideig élt. 1908 és 1916 között szerkesztették a város második újságjaként a H.-Böszörményi Hírlapot, s egyidejűleg harmadikat is alapítottak. A radikális törekvésű Hajdúböszörmény azonban hamarosan megszűnt. Az 1918/19-es forradalmak lapja volt az 1918. december 8-án induló Hajdúböszörményi Népújság, amely a szociáldemokrata párt lapja volt, s amely a Tanácsköztársaság idején a város hivatalos újságjának a szerepét is betöltötte. Az ellenforradalmi rendszer első éveiben az Ébredők szerkesztették és terjesztették a Hajdúsági Virradatot, a kormánypártiak viszont a Böszörményi Üjságot. 1935 és 1936 között jelent meg a református egyház újságaként a Bocskay Népe, a gimnázium lapjaként pedig a Cserkészújság (1917/18) és a Bocskay Diák (1934). A Hajdúhét alkalmi kiadványaként jelent meg a Hajdúgazda egyetlen száma. Az ellenzéki kisgazdák lapja volt a Szabad Hajdú (19321933). Hajdúböszörményben nyomtatták a Magyar Királyi Közérdekű Munkaszolgálatos Tábori Újságot (19391940). Városunk egyetlen országos vonzáskörű orgánumának számított a különböző címvariánsokkal megjelent Tanítók Lapja. A felszabadulás1A hajdúböszörményi hírlapirodalom történetének megírására 1937 májusi korszakhatárral először H. Fekete Péter vállalkozott. Munkája kéziratban maradt (A hajdúböszörményi hírlapirodalom fél évszázada. Hajdúböszörmény, 1945. DBK. MS. 63/1.). A munka szemléletében ma már elavult, s személyes vonatkozásai miatt néhol erősen szubjektív. Egyes adatai azonban jól hasznosíthatók.2H. Fekete P. i. munkája mellett különösen nagy segítségünkre szolgált a következő; Hajdú-Bihar megye sajtóblbliográliája (szerk. dr. Korompainé Szalacsi Rácz Mária). Debrecen, 1973.