Harminc év szóban és írásban a városért [antikvár]

Előszó Egy település bemutatása során kiemelt helyen szerepelnek az épített környezet emlékei, a mííemlék épületek, a terek-utcák hangulatot árasztó, ember léptékíi szövete, a természet alkotta sokszíníí kömyezet, a különböző szolgáltatásokat nyújtó kisebb-nagyobb létesítmények. Fontos értékek, megóvandó örökségek ezek, vigyáznunk kell rájuk. Ám hiányos ez a felsorolás, mert meggyőződésem szerint legnagyobb értékei minden településnek, a mi városunknak is, azok az emberek, akik elkötelezetten, fáradhatatlanul - és nagy-nagy szakmai hozzáértéssel -dolgoztak, dolgoznak azért, hogy a múlt hagyatéka megmaradjon, amit még a "civilizáció" nem tett tönkre, tovább éljen, gazdagítsa látogatók és helyben lakók lelkét, erősítse kötődését szülőföldjéhez, lakókörnyezetéhez. Dr. Nagy György egyike azoknak, akiknek nagyon sokat köszönhetünk. Ritkán történik olyan szerencsés találkozása embernek és településnek, mint a közel négy évtizede a városba érkezett tanár úr és az évezredes múltat maga mögött tudó Mosonmagyaróvár. A kertész szakember csalhatatlanul észrevette ebben a városban azokat a szépségeket, amelyek még menthetők voltak, tudatosan gazdagította múltunk még meglévő anyagi emlékeivel kömyezetünket, kutatta, helyreállította és mindnyájunk számára láthatóvá és élvezhetővé tette szellemi és kömyezeti örökségünk kiemelkedő értékeit. Dr. Nagy György - sokunk számára "Gyuri bácsi" - óriási energiával szervezte a programokat, a műemlékek helyreállítását, szobrok, emlékmíívek, emléktáblák, zöldterületek, parkok felújítását, elkészítését. Ha csak ezt tette volna, akkor is őszinte tisztelettel gondolnánk munkájára, az itt töltött évtizedeire. De Ő többet is tett. Nem hagyott minket békén, nem engedte, hogy a döntéshozók elfogadják az átlagost, nem fogadta el, és számunkra sem engedte meg a mindennapok gondjaiba való temetkezést. Ötleteivel, kezdeményező javaslataival mindig új és új lehetőségeket mutatott fel. S legtöbbször nem segítséget kért, csak a felesleges - esetenként bürokratikus - akadályok lebontását igényelte. Nem egyedül dolgozott. De az is keveseknek adatik meg, csak az arra érdemeseknek, hogy csapatot szervezzenek. A Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület az elnöksége alatt olyan szervezetté vált, amelyben mindenki tenni akart, ahol mindenkinek meg volt a "testhez álló" feladata, igazi civil