Bővebb ismertető
Ez a kötet többszörösen nevezetes dokumentuma a jelenkori magyar történelemnek.
Először azáltal, hogy a felszabadulási pályázatra tömegesen érkeztek a helytörténeti munkák s a bíráló bizottság 141 munkát sorolt öt díjosztályba. Hogy milyen széles körű volt nem az érdeklődés, hanem az aktív közreműködés, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy milyen széles körből toborzódtak a pályázók. Vannak köztük hivatásos történetbúvárok: levéltárosok, könyvtárosok, múzeumi dolgozók, történelemtanárok és vannak amatőrök a legszélesebb körből: vasutasok, pedagógusok, szövetkezeti jogászok, pártmunkások, újságírók, munkások, szövetkezeti és nem szövetkezeti parasztok, írók, könyvelők, népfront-alkalmazottak, bányászok, agrármérnökök és ipari mérnökök, katonák, rendőrök és tűzoltók, bírók, nyugdíjasok, egyetemi hallgatók és gimnáziumi tanulók. Maga a nép ez, amely tudatosan és kutatóan fordult önmaga történelme felé.
Másodszor azzal, hogy legújabbkori történelmünkhöz sok fontos és új adalékokat hordtak össze a pályaművek.
1946-ban született, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát.
Hosszú évekig dolgozott Salgótarjánban, illetve Algériában és Bécsben. 1989-ben lett osztályvezető főorvos, 1992 és 2006 között számos fővárosi kórházban töltött be főigazgatói posztot. A rendszerváltás óta aktívan foglalkozik az egészségpolitika kérdéseivel. 2006-ban szabad demokraták országos listájáról került a törvényhozásba, június 9-étől nevezték ki a szocialista–szabad demokrata kormány egészségügyi miniszterévé, ezt a tisztséget lemondásáig, 2007. április 6-áig töltötte be. 2007. októberétől az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának tagja.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Miért lettem antipatikus? (2010)
A szerző kiadónál megjelent művei:
Miért lettem antipatikus?