Bővebb ismertető
Előszó
Gömör művelődéstörténetének kutatása régmúltra nyúlik vissza. Jelentős eredményeket mutat a történeti Gömör megyére vonatkozó vizsgálat. Ila Bálint többkötetes monográfiában levéltári források nyomán tárta fel a települések múltját. Mihályfalusi Forgon Mihály a nemesi családokra vonatkozó adatokat tárta fel. A módszeres néprajzi kutatás az 1960-as években Ujváry Zoltán munkásságával kezdődött. Ebben a nagy témakörben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének tanáraival és hallgatóival való együttműködés keretében több mint hatvan önálló kiadvány, négykötetes néprajzi szintézis és nagyszámú tanulmány, közlemény jelent meg. Számos gömöri faluról kismonográfia látott napvilágot. Ujváry Zoltán szülőföldje történeti és néprajzi feldolgozását tervezte. Gyűjtést folytatott a népdalhagyomány, a népszokások, hiedelmek, a közösségi élet témaköreiben. Ezekből több publikációja jelent meg, amelyek közül a folklórfejezeteket közöljük. Egyik könyvéből a községre vonatkozó részt idézzük:
„Hét község neve minden valószínűség szerint a számnévből képzett ősi névadási gyakorlatra megy vissza. Gombocz Zoltán a He/névvel kapcsolatban íja, hogy a magyarsággal érintkező törököknél a számnévből képzett személynevek, illetőleg a helynevek igen gyakoriak, s ilyen a Hét helynév, valamint a Hete személynév. Ez utóbbi Héthy családnévként a XIII. századtól napjainkig ismeretes a faluban (Magyar Nyelv, XI. 247., XVIII. 93.) Az oklevelekben a falu neve a következő alakokban fordul még elő: Heg, Heeth, Heth, Htti."
A néphagyomány szerint a falu nevének a következő a magyarázata: ahol ma a falu fekszik, nádas, mocsaras terület volt. Amikor a tatárok elől menekültek a magyarok, hét család rejtőzött el a nádasban. Ők alapították a falut. Mivel hét család élt ott, róluk nevezték el a kis települést.
A település történetéről aránylag kevés adat ismeretes. Ila Bálint kutatásai szerint Hét ahhoz a települési zónához tartozik, amelyben a Hanva-nemzett-ség, valamint más, törökkel kevert népelem a X. század közepén megtelepedett. A korai földrajzi nevek azt igazolják, hogy a falu lakosai, a kisnemesek és a jobbágyok egyaránt magyarok. Ha Bálint szerint Hét Gömör megye legtisztább magyar helyei közé tartozik. Vallásuk a XVI. századtól református.
A völgybe települt falu lakosságának lélekszáma évszázadokon át alig változott. Ezt a számot némi ingadozással 350—450-ben jelölhetjük meg. Mindössze 80 ház van a község egyeden utcáján. (Megemb'thetjük azonban.