Hévíz története 2. [antikvár]

ELŐSZÓA Balaton nyugati partjának északi sarkától, Keszthelytől légvonalban kb. 5,5 km-re északnyugatra, a keszthelyi hegység nyugati tövében fekszik Hévíz, a világ egyik legnagyobb melegvizű gyógyfürdője. Hatása felülmúlhatatlan a reumás megbetegedések, az ízületi és ideggyulladások esetében, továbbá a sérülések, bénulások után visszamaradó mozgáskorlátozottság gyógyításában.1 A páratlan értékű gyógyászati kincs vonzóerején kívül még további varázsa gazdag történelmi múltja, festői környéke.2Hévíz a XVIII. század végéig teljesen parlagon hevert, mivel a vizet birtokló Festetics grófi uradalom a tó körül csak süppedős talajú területtel rendelkezett. Hévízfürdő megalapítására az első lépést gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon megalapítója tette, aki a levezető csatorna kezdetének keleti oldalára ingyenes használatra deszkaházikót emeltetett.Nagyobb lendületet a fürdő csak akkor kapott, amikor az 185758. években végzett tagosítás alkalmával a szentandrásiakkal kötött egyezség alapján a nyugati partoldal nagyrésze Festeticsbirtokká vált. Ekkor telepítették a nyugati domboldal 50 holdnyi parkját, s építették az első állandó vendéglőépületet. A veszprémi püspökséggel 1868-ban kötött birtokcsere-szerződés alapján a tó-menti egész domboldal az uradalom birtokába került, s a múlt század 70-es éveiig folytatott építkezésekkel egész házsort létesített Újabb fejlődési szakasza 1905-ben vette kezdetét, amikor is az új bérlővel, Reischl Vencellel kötött szerződés értelmében a bérlő köteles volt az első öt év leforgása alatt 300 000 koronát épületekbe fektetni. Az ebben az időszakban létesített modern épületek adták meg a fürdőnek jelenlegi, a kényesebb igényeket is kielégítő alakját3.Hévízfürdő egészen az első világháború végéig egyet jelentett a mai fürdőteleppel, s csak a két világháború közötti időszakban lépte túl ezt a vonalat. Részint helyzeti energiája, hogy ti. közelebb5