Hidak Fejér megyében [antikvár]

Előszó Őszinte tisztelettel köszöntöm e könyv olvasóját. Az idei évben Fejér megye a házigazdája a 47. Országos Hídmérnöki Konferenciának. Ez évben több nagyszabású hídépítés is folyik az országban, ezek közül Is kiemelkedik az M8 autópálya részeként épülő Dunaújvárosi Duna-híd építése, mely a konferencia fő témáját is szolgáltatja. A Közép-dunántúli Régió és az alföldi régiók összekötetését is szolgáló, 307,8 m fesztávolságú híd a maga nemében egyedülálló alkotás, az ún. „kosárfül" ívekre kábelekkel felfüggesztett acélgerendás híd Magyarországon elsőként kerül alkalmazásra. Egyedi hidak építésére azonban múltban is találunk megyei példákat: az 1890-ben épült Sárbogárdi Monier-híd 18,0 m fesz-távolságával a maga idejében az országban a legnagyobb nyílású vasbeton híd volt, az 1976-ban épült kápolnásnyéki felüljárónak Magyarországon elsőként nemcsak a felszerkezete, hanem az alépítményei Is előregyártott elemekből épültek. A megye területén már a római korban is épültek hidak, a történeti forrásokban ezekre több utalás is található. A honfoglalás után Székesfehérvár, mint királyi székváros egyben a kereskedelmi utak fontos csomópontjává is vált, több hídjának a története ismert. A megyét keletről határoló Dunán kívül a megyében két jelentősebb vízfolyás található, a Sió- illetve a Sárvíz- (Nádor) csatorna, nagyobb nyílású műtárgyakat itt találhatunk. A XIX. századig jellemzően kő-, tégla- és fahidak épültek, de a század végére megjelennek a vasbeton és az acélhidak is. A II. világháború a megye hídállományának jelentős részét megsemmisítette, a lerombolt hidak azonban elődeink kiemelkedő munkájának a köszönhetően vi- szonylag gyorsan, tervszerűen újjáépültek. Az elmúlt Időszakban a megye területén több elkerülő szakasz Is épült, melyeken korszerű technológiával jelentős hidak kivitelezése történt meg. Meg kell említenünk az autópályákon található műtárgyakat is, először az M7, majd az Ml autópálya megyei szakaszán is kiemelkedő hídépítési tevékenység valósult meg, napjainkban pedig az M6 és az M8 autópálya megyei szakaszán folynak nagyszabású hídépítések. A megyén több fő vasútvonal halad át, melyeken szintén fontos, érdekes műtárgyakat találhatunk. Úgy gondolom, hogy egy magára adó szakmának fontos feladata a múlt ismerete. A közutas és a hidász szakma mindig is nagy súlyt fektetett az elődök munkájának a megismerésébe, ebbe a sorba illik bele a megye hídjainak történetét feldolgozó jelen kötet. Ezúton szeretném megköszönni dr. Tóth Ernő, dr. Träger Herbert, Bognár Tibor, Bíró János, Hajós Bence uraknak, Szaip Lászlóné úrhölgynek és mindazoknak a lelkiismeretes, fáradhatatlan munkáját, melyet a forrásanyagok felkutatásában és az egyes fejezetek megírásában fejtettek ki. Köszönöm a levéltárak, múzeumok, könyvtárak és a nyomdal előkészítést és a nyomtatást végzők munkáját I Kívánom e könyv olvasóinak, hogy a Fejér megyei hidak múltjának és jelenének megismerésén keresztül hasznos információkhoz jussanak. Székesfehérvár, 2006 február Molnár István, területi igazgató trf*1