Bővebb ismertető
Előszó
Hollóháza község és a Hollóházi Porcelángyár szűkebb környezetünket messze meghaladva is azonos fogalmat alkotnak. Következik ez abból, hogy a nagy múltú gyár termékei távoli földrészek országaiba is eljutva ismertté teszik a Hollóháza nevet A gyár termékjegyzékében alakot öltő holló egyben a község nevét is kifejezésre juttatja. Hogy a kettő között, a helység neve és az azt szimbolizáló holló között van-e konkrét összefüggés, az mindeddig tisztázatlan volt. Különben a szokás hatalmánál fogva erre szinte nem is gondoltunk. Nemcsak mi, a község lakói nem gondoltunk erre, de azok a kellő történelmi felkészültséggel rendelkező szakemberek sem, akik hivatásuknál fogva esetleg arról szót ejthettek volna egy-egy közzétett községtörténeti írásukban.
Közismert, hogy a jelenlegi Hollóháza község a középkort követően két egymástól különálló település egyesülése által nyerte el jelenlegi alakját. Napjainkból visszatekintve nehezen képzelhető el, hogy csak a 19. század közepe táján következett be az az esemény, amikor Holloház és Hutta helységek Hollóháza néven egyesültek, illetve hogy a folyamat megnyugtató, végleges lezárását az 1892. évi úrbéri rendezés jelentette. Az egyesült két település közül az egykori Hutta története kialakulásától napjainkig szinte egyértelműen tisztázott. Más a helyzet az eredetí Hollóháza történetét illetően. Különös tekintettel a község eredetére és középkori eseményeire vonatkozóan. Következik ez abból, hogy a települést kezdettől fogva különböző néven nevezték, másrészt pedig abból, hogy a jelentős kiterjedésű nagybirtokok árnyékában meghúzódva gyakran változott tulajdonjogi helyzete. Valószínűen ez utóbbinak tulajdonítható, hogy a különböző községtörténeti leírásokban is többnyire csak egymondatos utalásokat találunk eredetére vonatkozóan, melyek szerint Árpád-kori a település, illetve - más változatban - már az Árpád-korban is lakott hely volt. A rövid utalásokat követően a középkori események figyelmen kívül hagyásával folytatódtak a községtörténeti áttekintések a 18. századi újratelepítés időszakától.
Mivel az említett korszak eseményei eddig nem kerültek feldolgozásra, így mi, a község lakói sem ismerjük lakóhelyünk történeti folyamatainak főbb vo-
la 5 J2Í