Honismeret 2013/3 [antikvár]

ÉVFORDULOK Kétszázötven éve született Berzeviczy Gergely A magyar tudománytörténet Berzeviczy Gergelyt mindenekelőtt a hazai közgazdaságtan alapjait lerakó tudósként tartja nyilván, még úgy is, hogy kivétel nélkül minden müvét latinul vagy németül irta, s ezek nem mindegyike jelent meg a maga korában. Ezen túlmenően a Magas Tátra feltárásának egyik úttörőjét is tisztelhetjük személyében. Berzeviczy Gergely 1763. június 15-én született a Tátra közeli Nagylomnicon, a köznemes földbirtokos, Berzeviczy Sándor és édesanyja, a nagyhírű Horváth-Stansith Imre Szepes megyei alispán nővérének fiaként. Még tíz éves sem volt, amikor atyja elhunyt, s nevelése özvegy édesanyjára hárult. Középiskolai tanulmányait a Felvidék talán legjobb iskolájában, a késmárki evangélikus líceumban végezte. Ezután Pesten folytatott jogi stúdiumokat, joggyakorlatot pedig ugyanitt Vay István mellett, s 1783-ban ügyvédi vizsgát is tett. Külföldre indulva két évet tanult a göttingeni egyetemen, s beutazta Közép- és Észak-Németországot, de járt Párizsban, Brüsszelben és Londonban is. A történelem és államtudományok mellett zenével és nyelvek tanulásával is foglalkozott, igyekezvén minél sokoldalúbban képzett emberré válni. Tapasztalatai rádöbbentették, hogy az általa bejárt országok ipara és mezőgazdasága fejlettebb és hatékonyabb, települései rendezettebbek, az emberek pedig jobban öltözöttek. Mindezek a hazai viszonyok megreformálására irányuló elképzeléseket érleltek meg benne, s mivel lehetősége adódott rá, hazatérve mindezeket személyesen elö is adta II. József császárnak. Ám bármilyen felvilágosult volt is az uralkodó, Berzeviczy Gergely reform gondolatai nem hatottak rá. Az i^ú Budán, a Helytartótanács fogalmazójaként helyezkedett el, talán abban reménykedve, ho^ így idővel elképzelései megvalósítására is lehetősége nyílik. 1791-ben, mint a „távollevők követe" jelent meg az országgyűlésen. Gazdaságfejlesztési elképzelései egészen közel vitték a magyar jakobinus mozgalomhoz, amelyben tevőlegesen ugyan nem vett részt, ám módfelett szimpatizált az általuk hirdetett tanokkal. Amikor aztán az összeesküvés leleplezését véres megtoriás követte, Berzeviczy Gergelyt ez annyira megviselte, hogy 1795-ben végleg visszavonult felvidéki birokára. Megnősült, s életének hátra lévő éveit gazdaságának irányításával, a közgazdaság tudományában való elmélyüléssel és a tátrai idegenforgalom élesztésével töltötte. Huszonhét éve volt még hátra, ám néhány hetes lengyelországi, bécsi és pest-budai tartózkodásoktól eltekintve élete már végleg Lomnichoz kötődött. Mint róla szóló tanulmányában H. Balázs Éva megállapítja, Jtt alakítja ki új életformáját: ő lesz a tudós földesúr". Az általa igazságtalannak ítélt, politikusok elleni pereket névtelen röpiratban bélyegezte meg (Der Majestatsprozess in Ungam), majd Lőcsén 1797-ben jelent meg a De commercio et industria Hungáriáé című fontos munkája. Ez volt az első itthoni mű, amely a gazdasági kérdéseket Adam Smith hatása alatt tárgyaha. Erveit ebben a külkereskedelem szabadsága mellett és a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen, rámutatott utóbbinak a magyar gazdaságot elnyomó jellegére. Ugyancsak Lőcsén 1806-ban jelent meg (pontosabban fogalmazva a cenzor megtagadott engedélye ellenére itt nyomtatta ki Mariássy József, címlap és a szerző feltüntetése nélkül) De conditione et indole rusticorum m