Honismeret 2019/5. [antikvár]

ÉVFORDULOK & 1E01V0S www.eotvosioo.hu / ^ / i NiMini lanu^L FiiuiiTfit # g h !nnovác!ös h[vaul § AZ NKFI ALAPBÓL MEGVALÓSULÓ PROJEKT_ Száz éve hunyt el Eötvös Loránd A vásárosnaményi Eötvös család* Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusa az intézmény 384. tanévét megnyitó ünnepi közgyűlésén a 2018/2019-es tanévet Eötvös-évnek nyilvánította. Ezzel Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója alkalmából az egyetem névadójának kívánnak emléket állítani. A mai egyetem elődjét Pázmány Péter esztergomi érsek alapította 1635-ben Nagyszombatban, majd 1777-ben a négy karral működő egyetemet a jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia királynő áthelyezte Budára, IL József uralkodása idején pedig 1784-ben Pestre költöztették. A korábban Nagyszombati Jezsuita Egyetem többszöri névváltoztatás után 1950. szeptember 15-e óta viseli Eötvös Loránd nevét. Levéltáraink fond- és állagjegyzékeiben az Eötvös családra vonatkozó terjedelmesebb, nagyobb iratcsomót nem találva a család történetét a contemporain, vagy legalábbis közel egykorú publikált források, újság- és folyóiratcikkek alapján vázolom fel. A genealógiai szakirodalomban Nagy Iván Magyarország családai czimerekkel és nem-zékrendi táblákkal című művében' és i^abb Reiszig Ede Szabolcs vármegye nemes családai^ című tanulmányában a vásárosnaményi Eötvös család ősének a Thuróczy krónikában' is szereplő Johanes ewthwews"-t említi. Nagy Iván csupán azt állítja, hogy ilyen családnéven a legkorábban ezen Eötvös János aranyműves, budai polgár fordul elő a történeteinkben, és, hogy a vásárosnaményi Eötvös család őse lenne, azt oklevelekkel igazolni nem tudja. Reiszig Ede őt budai bírónak írta, akit a hagyomány a család ősének tart. A krónikában a következőket írta Thuróczy az Albert király megkoronázása, és a Buda városában történt fosztogatás című fejezetben; „A király uralkodásának első évében hatalmas zavargás támadt Buda városában. Mivel ennek a városnak a lakossága két népből állt, tudniillik magyarból és németből, azért a németek az ő nyelvüket beszélő uralkodó miatt elbizakodva, a magyarokat saját fennhatóságuk alá akarták rendelni Élt ekkor ebben a városban egy bizonyos magyar, Ötvös János volt a neve, nem kis tekintélyű és nem is utolsó ember a városban. Ez a többieknél jobban a szivére vette az egész magyar népet érintő gyalázatot, és amennyire tőle telt, szóval is, erővel is védelmezni igyekezett a magyar polgárok becsületét. Ezért nagyon nagy szálkának látszott a németek szemében, és a németek élve az alkalommal, titokban el is fogták őt, és a foglyot a városháza belsejében különféle kínzásokkal gyötörték. Végre, amikor a szerfölötti kínzások következtében meghalt, egy hatalmas súlyú követ kötöttek a nyakára, és elsüllyesztették a Dunába. A rettentő gonosztett nyolc napig nem derült ki, addig tudniillik, amíg a víz a kő nehezékétől meg- * Elhangzott 2019. július 10-én Nyíregyházán, a XLVII. Országos Honismereti Akadémián 1 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, 1858. Harmadik kötet. 50-54. 2 Reiszig Ede: Szabolcs vármegye nemes családai. In Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. 517. 3 Thuróczy János: A magyarok krónikája. Fordította: Horváth János. Helikon Kiadó, Bp., 1986. 257.