Honismeret 2023/3. [antikvár]

Köszöntjük az L. Országos Honismereti Akadémiát! Budapest, 2023. július 9-14. A honismereti mozgalom kerek jubileumai A 300. HONISMERET Nem oly régen, tavaly ünnepeltük a Honismeret 50. évfolyamát és már is egy újabb kerek számhoz értünk, hiszen az idei harmadik egyben a 300. lapszáma honismereti folyóiratunknak! Szép szám, amelyről nyilván nem csak nekem jut eszembe a hősiesség, a tisztes, hazafias helytállás. A jó két és fél évezreddel ezelőtti nevezetes thermopülai csata, Leóni-dasz király és 300 spártai katonája önfeláldozó hazaszeretete példa volt a múltban, gondoljunk például „a szigeti [szigetvári] Leónidász"-ra és példa lehet mind a mai napig. Nem olyan erőltetett párhuzam a honismeretet összekapcsolni vagy megfeleltetni a honvédelemmel. Első hallásra, látásra is mindkettőben ott van a lényeg: a haza. Aztán pedig a védelmi képességnél az egyik legalapvetőbb dolog a terep, a táj, a megvédendő terület alapos ismerete. Ez ugye már a felhozott Thermopüla földrajzi fekvésénél is döntő dolog volt - hiszen a szűk szorosban nem érvényesülhetett az ellenség túlereje -, sajnos az árulás is ebből az ismeretből fakadt (ti. a helyi pásztor, Ephialtész megmutatta azt az ösvényt, ahol a perzsák a görögök mögé kerülhettek), de ez csak azt mutatja, hogy a tudást is lehet rossz célra használni, noha a jót, a közjót kellene szolgálnia. A kézzel fogható kapcsolat mellett azonban megvan a szimbolikus, a lelki, a szellemi párhuzam is, amit talán még jobban hangsúlyoznunk kell. A honismeret, a haza értékeinek, múltjának megismerése a legmélyebben szolgálja a haza védelmét. Aki ugyanis ismeri a saját országának, szülőföldjének múltját, és ismeri ősei örökségét, amelyet így a magáénak is érez (és amire büszke), az ragaszkodik ahhoz, az megtesz mindent a megóvásáért, tudását és tehetségét is helyi és nemzeti közössége hasznára fordítja. Ezért minden település múltjának és értékeinek feltárása és bemutatása, vagy a hagyományátadás, azaz a sokrétű honismereti munka segít megvédeni a hazát a szellemi és lelki vonatkozású támadásokkal szemben is. Ez a globalizmus korában különösen fontos. Szabó Zoltán (1912-1984) óta nevezhetjük ezt szellemi honvédelemnek is.' A kiváló író, szociográfus és falukutató volt ugyanis az, aki 1939-ben a Magyar Nemzet hasábjain meghirdette a szellemi honvédelem programját. Ezt Szabó eredetileg a nemzeti függetlenség jegyében és a nemzetiszocialista, nyilas befolyás ellenében fogalmazta meg. Bár a politikai vezetés szerepét és jelentőségét nem tagadta, mégis a civilekben látta meghirdetett mozgalma művelőit, amikor azt írta, hogy „a lelki független Magyarország nevelői csak a napi politikától független emberek lehetnek".^ Mivel Adyval szólva „alszik a magyar a magyar- 1 Ö találta ki, és adta egyik könyvének először (1942) a Szerelmes földrajz címet, amely néhány éve miv 3 Honismeret kistájakat bemutató alrovatának címe is. 2 Szabó Zoltán: „Jámbor szándék". Magyar Nemzet 2. évf. 1939. jún. 18. 137. sz. 11-12.