Bővebb ismertető
ÉVFORDULOK
Kétszáz éve született Ipolyi Arnold
Ipolyi Arnoldról, születésének kétszázadik évfordulóián^
„Legőszintébb meggyőződéssel úgy üdvözlöm Kdet mint magyar históriai tudományunk egyik ága teremtőjét! Megbecsülhetetlen az mit Kd tett, s dicsőségétől az ez uton mások által netán még elállítandó bármily sikerek sem foszthatják meg. Kd maga az, ki azok közöl kik e téren pályáztak, a feliadást megértették, azt egész mélységében s kiterjedésében felfogták, s nem tapogatózva, hanem, másoktól is ösmert de nem értett, csupa positiv anyagból az egész épületet reconstruálta. Az anyagok, a rég elenyészett mythologiánk romjai, csak kicsiny részben vannak mind eddig összegyűjtve: a Kd munkája ösztön lesz sokakra nézve azoknak és azontuli szorgalmasb és értelmesb összegyűjtésére: a Kd munkája sok részben gyarapodha-tik, megigazíttathatik, kétségkívül, de nem hiszem, hogy a vég eredménytől eltérő eredmény nyerethetik. [ E sorokkal fordult a kiváló irodalomtörténész és egyetemi tanár, Toldy Ferenc (1805-1875) 1851 augusztusának elején az akkor alig 28 éves zohori plébánoshoz, Ipolyi Arnoldhoz.' Ipolyi azonban nem csupán a Toldy által említett történelemtudományunk egyik ágának megalapítója, hanem emellett közvetve és közvetlenül még számos másé is! Elég csupán a régészettudományra utalnunk, mivel az ő hatására kezdett el foglalkozni az elmúh korok régészeti emlékeivel „a magyar régészet atyjá"-nak tartott Rómer Flóris. Ezt a felfogást kiválóan tükrözik Rómer, 1874. május 19-én kelt, Ipolyihoz intézett levelének alábbi sorai: „Ebenhöch kanonok Nálam van és tanulmányozza muzeumunkat, avval csúfol, hogy én tettem az archaeologiával, melyet a győri semináriumban tanít, kanonokká!! Ugy-é, De engem ki tett arheologgá! így tehát Ebenhöch már unokád!"'' Ipolyi részletes és alapos életrajzával mindeddig adós a magyar kutatás, mégha több emlékezés, illetve könyv is tett kísérletet annak felvázolására. Halála után megjelent megemlékezések (Deák Farkas,' Pór Antal,' Fraknóí Vilmos') eltérő részletességgel mutatják be életét és működését. Leginkább e munkákon alapulnak a későbbi tanulmányok, illetve Hoppál Mihály könyve.® Életrajzának megírása kétségtelenül nem egyszerű feladat, csupán működésének sokszínűsége és kapcsolatainak szerteágazottsága miatt sem. A tanítvány és barát, Fraknóí Vilmos vette
1 A tanulmány elkészítését és a hozzá kapcsolódó kutatásokat az MMA-MMKI ösztöndíj-támogatása tette lehetővé. Itt szeretném megköszönni dr. Koltai Andrásnak (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltár) a segítségét, amely nélkül e tanulmányt jelen formájában nem Írhattam volna meg.
2 Prímási Levéltár (Esztergom), Ipolyi-hagyaték. Toldy Ferenc Ipolyi Arnoldnak. Pest, 1851. augusztus 5.
3 Toldy Ferenc életéről és működéséről lásd: Gregus Ágost-. Toldy Ferenc emlékezete. Budapest, 1870; Wéber Antal: Toldy Ferenc. Budapest, 1986.
4 Prímási Levéltár (Esztergom), Ipolyi-hagyaték R279. Rómer Flóris Ipolyi Arnoldnak. Pest, 1874. május 19.
5 Deák Farkas: Ipolyi Arnold emlékezete. Budapest, 1888.
6 Pór Antal: Ipolyi Arnold Váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony-Budapest, é. n.
7 Fraknóí Vilmos: Emlékbeszéd Ipolyi Arnold ig. és tiszt tag fölött az Akadémia ünnepélyes közülésén. MTA Évkönyve, Budapest, 1888.
8 Hoppál Mihály: Ipolyi Arnold. Budapest, 1980.