Huszonöt éves a vízgazdálkodási üzemmérnökképzés [antikvár]

ELŐSZÓ Ez a hagyományostól eltérő évkönyv áttekinti a vízgazdálkodási üzemmérnökképzés negyedszázados történetét, közreadja mindazoknak a névsorát, akik eredményes tanulmányi munkájuk nyomán a felsőfokú technikumban szaktechnikusi, a főiskolán üzemmérnöki, szaküzemmérnöki vagy műszaki oktató képzettséget szereztek. Közöljük az oktatók névsorát, és az Intézet bemutatásaként néhány egyéb adatot. Ehhez a 25 évet dokumentáló kiadványhoz — természetesen — felhasználtuk korábban megjelent évkönyveinket is. Arra törekedtünk, hogy a törté-nelmieg rövid, de a Főiskola és személyes sorsunk szempontjából oly fontos két és fél évtized főbb mozzanatait közreadjuk, számolva az egyenetlenségekkel, az egyes területek aránytalanságaival. A történelmi rálátás rövidsége, a résztvevők és közreműködők elkerülhetetlen szubjektivitása az alapos, elemző, értékelő feldolgozást ma még természetesen nem teszi lehetővé. Szakoktatás-történet írására sem vállalkozhattunk, de többségében mellőztük a köznapi élet színes, változatos, hangulatos mozzanatainak felvázolását is. Meggyőződésünk, hogy munkánk, törekvésünk — terjedelmi és tartalmi korlátozottsága ellenére is — a kortárs résztvevő, az olvasó és a következő nemzedékek számára reálisan tükrözi az új felsőoktatási intézmény kialakítására és meggyökereztetésére irányuló erőfeszítéseket, az eredményekkel, s olykor feszültségekkel átszőtt első két és fél évtized történetét. A szerkesztő