Így vezetett... [antikvár]

Róbert 1956. Magyarországon zajlottak az események. Az ország politikailag és társadalmilag is változott. Dúlt a forradalom. Ezek az események természetesen érintették és érdekelték Gódány Róbertet is, aki ekkor volt tizenhét éves, vagyis harmadikos gimnazista. Az akkori, Du-napentelén nőtt fel. (A helyet csak azután nevezték át Sztálinvárosra, hogy megépítették a vasműveket és a várost.) Mélyen benne volt a folyamatokban, de aztán a forradalmat leverték, az élet pedig folytatódott tovább. Róbertnek ekkor még meg sem fordult a fejében, hogy esetleg elhagyja hazáját. November utolsó vasárnapja volt. Este együtt ült a család, melyet Róbert régen elhunyt édesanyjának szülei, és az ő kései gyermekük -aki csupán másfél évvel volt idősebb Róbertnél - alkotott. így négyen éltek ott a faluban. Azon a vasárnap estén Róbert nagybátyja - aki remek humorérzékkel rendelkezett, és akivel, mint testvérek nőttek fel -, azt mondta: - Na, én holnap megyek Ausztriába. Róbert nagybátyja szakmát tanult, és hamar elment dolgozni. Volt egy motorkerékpárja, amit Róbert is nagyon szeretett. Először azt gondolta, hogy a munkahelyén kerülhetett szóba a dolog. Mivel akkoriban sokan elmentek, ezért nem is nagyon figyelt oda. Ám mikor ezt a kijelentést meghallotta rögtön megjelent lelki szemei előtt a motorkerékpár. Na meg, hogy azon két ülés van. Rögtön mondta is; -Jó, akkor én is.