Iparosképzés Celldömölkön [antikvár]

-5- TAMÁS JUDIT TANONCOKTATAS CELLDÖMÖLKÖN 1944-IG VAROSUNK MÚLTJÁRÓL Celldömölk közel 13000 lakójával a Dunántúl egyik kedves kisvárosa. A Kemenesaljai-dombság tövében, a Ság-hegy lábánál fekszik. Jelentős vasúti csomópont, és idegenforgalmi látványosságokkal is büszkélkedhet. Története a messzi középkorba nyúlik vissza. A település neve először 1252-ből származó oklevelekben bukkan fel. Dumunk, Demunk, Demelk változatban. Természetesen maga a község régebbi alapítású, hiszen az oklevelek tanúsága szerint ekkor már tekintélyes apátság. (Templomának maradványai ma is láthatók) A XV. században új község neve tűnik fel,amelyben az apátság nemes jobbágyai laknak: Kis-Demelk, később Nemes-Demelk. Az eredeti község ettől kezdve Nagy-Demelk, Egyházas-De-melk, később Pór-Dömőlk, 1739-ben harmadik község keletkezik, Kis-Máriaczell vagy Kís-Czell. Létrejötte Koptik Oddó apát nevéhez fűződik, aki az ausztriai Mária-Czellből hozott Mária kegykép számára építtet kápolnát, később templomot. (1) A csodatévő kegyhely hamarosan híres búcsújáró hellyé válik, már az 1700-as években 20-30000 ember fordul meg itt. Ellátásukra gombamód épülnek a vendégfogadók; bábosok, gyertya, szentkép, búcsúfiaárusok bódéi; német iparosok telepednek be. 1768-ban kincstári jelleget nyer az eddig kizárólag búcsújáróhely: fontos pénzügyi hivatal, a sóhivatal teszi ide székhelyét. 1787-től bíró és tanács áll a község élén, s megtaláljuk már a községi jegyzőt is, aki 1872-íg egyben tanító is. 1788-ból való a város pecsétnyomója, 1790-ből a mezővárosi szabadalmas levél. Az 1800-as évek elején Kis-Czell újabb virágzásnak indul: híresek országos vásárai, heti gabonapiaca és a búcsújárás is újabb lendületet vesz. Ezidőben alakulnak meg az első céhek is, elsőként -1800 körül - a csizmadiáké. Számos új család telepedik le itt. 1819-ben 48 ház, 78 család, 427 lakos található Kis-Czellben. A lakosság kizárólag iparosokból és kereskedőkből áll, főként csizmadiákból. 1861-től hivatalosan járási székhely; itt székel a császári-királyi járási és szolgabíróság. Az 1870-es években tűnnek el a Kis-Czell német voltára emlékeztető utolsó nyomok, a német istentiszteletek. Nevezetes dátum a város életében 1871. október 1. E napon nyílik meg a Magyar Nyugati Vasút Győr-szombathelyi szakasza. Ezzel és a távíróval kapcsolódik be Kis-Czell a hazai forgalomba. 1872-ben innen indul a székesfehérvári, 1883-ban a csáktomyai vagy göcseji és 1893-ban a soproni szárnyvonal. Ekkor válik Kis-Czell külsejében várossá, éppen akkor, amikor a törvény a privilégíumos mezővárost közönséges nagyközséggé minősítette. 1895. szeptember 16—18-ig I. Ferenc József száll meg Kis-Czellben. E látogatás alkalmából számos zsupptetőt cserepeztettek, az utcákat megjavították, vízvezetékek készültek, a község megcsinosodott. 1904-ben megtörténik az egyesülés a csaknem összeépült Kis-Czell és Nemes-Dőmölk, valamint a már pusztává zsugorodott eredeti település, Pór-Dőmölk között. A nagyközség hivatalos neve ekkor lesz Czelldömőlk. Fejlődését az 1900-as évek első felében a vasút határozza meg. 1945 előtt jelentősebb ipartelepítés nem történt. (A bazahbánya és két kisebb téglagyár jelentette a nagyipart.) (2) A város szocialista iparszerkezete az 1960-as években alakult ki. Több kisebb-nagyobb üzem ad napjainkban munkát a település és környéke lakóinak. A városi rangot Celldömölk 1979-ben nyerte el ismét.