Iratok Mezőtúr város török kori történetének időszakából [antikvár]

BEVEZETES A török hódoltság kora mind Magyarország, mind Mezőtúr szempontjából rendkívül ellentmondásos időszaknak számított. A többszöri hadjáratok, a végvári katonák hatabnaskodásai és a török hatóságok visszaélései jelentős mértékben hozzájárultak a Közép-Tisza vidék - benne Mezőtúr - lakosságának csökkenéséhez, illetve az anyagi javak pusztulásához.' Az 1526-1542 között eltelt tizenöt év alatt Mezőtúr Szapolyai János király (1526-1540) országrészéhez tartozott. Röviddel Szolnok eleste (1552)^ után beköszöntött a török hódoltság, amely a következő évszázad végéig tartott. Az ún. „hosszú háború" (1593-1606) idején^ amikor Külső-Szolnok vármegye hatalmas területe vált lakatlanná, a falvak népessége jórészt a nagyobb védelmet biztosító mezővárosokban húzta meg magát''. Feltehető, hogy 1604 és 1624 között Mezőtúr is számos jövevénynek nyújtott menedéket a bizonytalan közállapotok miatt. Az 1604-1606. évi Bocskai-szabadságharc súlyosan érintette a térség lakóinak mindennapjait, amelynek következtében újabb jelentős kivándorlás indult meg Külső-Szolnok vármegyéből a Hajdúságba. A régió újjátelepülése 1620 táján indult meg, és a 17. század derekán fejeződött be. A folyamat valamennyi összetevőjét e rövid bevezetés keretében nem áll módunkban részletesen bemutatni. Azt azonban nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy a korábbi állapotot már nem lehetett helyreállítani. Várad eleste (1660. augusztus 27.) után Mezőtúr ismét a török hódoltság kellős közepén találta magát. A 17. század második felében kitört Thököly-felkelés tovább nehezítette a lakosság életkörülményeit^. A törökellenes felszabadító háború idején -Szolnok 1685. október 17-18-án történt felmentésével - Mezőtúr a korábbinál nehezebb helyzetbe jutott, mivel adót kellett fizetnie a Királyi Magyarország, az Oszmán Birodalom és az Erdélyi Fejedelemség részére. A Szolnok körüli császári csapatok Hadseregek jártak ugyanis az ország területén, néha egyidőben több is, jelesen a törők, a tatár segédcsapatok, a császári, az erdélyi seregek, a Bocskai szabadságharc-, a Thököly-felkelés seregei, amelyeknek a beszállásolása, időnként a garázdálkodása igen nagy terhet jelentett a lakosságnak. Azt biztosan tudjuk, hogy a szolnoki vár 1552. szeptember 4-én kerül török kézre, Mezötór szilárd hódoltatásának az időpontja bizonytalan, de 1554 körül kezdődhetett. A „tizenötéves háború" elnevezése eredetileg 1591 -1606 közötti 15 évre utal. Ez a háború Bécs és az Oszmán Birodalom között folyt, amelynek tétje Magyarország birtoklása volt. Ebben a küzdelemben végül is a törökök megerősítették magyarországi pozícióikat. Ilyen város volt Mezőtúr is, de a tágabb környékén ilyen szerepet töltött be Dévaványa, illetve távolabb Kecskemét is. A Thököly-felkelés 1678 és 1682 között zajlott le. tSI