Irodalomtörténeti tanulmányok [antikvár]

Pest megye Magyarország irodalmi hagyományokban, emlékekben talán leggazdagabb megyéje. Kiváló költőink, szépíróink közül Petőfi három tanéven keresztül Aszódon diákoskodott, Arany János érett költőkorának kilenc évét Nagykőrösön töltötte, Móricz Zsigmond szerkesztőként három évtizeden keresztül Leányfaluról irányította irodalmi életünk jelentős hányadát, Adyt Léda személye és a szanatóriumi kezelések fűzték a megyéhez, József Attila néhány hónapig Monoron volt nevelőszülőknél. Kármán József Pilisen írta a Fanni hagyományait, a Rádayak és Szemere Pál Pécelen, Fáy András Fóton tevékenykedett, Vörösmarty Fóti dala ma is népszerű. A nemzetiségi kisebbség irodalmát Jakov Ignjatovic Szentendrén, Csuka Zoltán Érdligeten művelte. Századunk írói, költői közül Kárpáti Aurélt és Tömörkény Istvánt Ceglédhez, Mesterházi Lajost Ráckevéhez, Falu Tamást Ócsához, Gyóni Gézát Dabashoz fűzte szoros kötelék. Írók, költők százait ihlették a Dunakanyar természeti szépségei alkotásra vagy tartós letelepedésre Gyulai Páltól Fábián Zoltánig, Puszta Sándorig. Időben római kori verstöredékektől kolostori szerzetes írók, reformkori politikus írók művein át Áprily Lajos verseiig, Karinthy Ferenc regényeiig terjed a skála szinte megszakítás nélkül. Számos emléktábla, emlékszoba és emlékház jelzi a megyében irodalmunk nagyjainak jelenlétét - feltérképezésük most van folyamatban. Irodalmi múzeumunk kettő van; az aszódi Petőfi Múzeum, és emellett a nagykőrösi Arany János Múzeumban van országosan is kiemelkedő, gazdag irodalomtörténeti anyag, Arany János nagykőrösi éveinek relikviái és a nagy tanári kar munkálkodásának, levelezésének emlékei.