Jászkunság 2010/1-4. [antikvár]

A nagykun települések között több évszázadra visszamenőleg állandó kapcsolat volt. Előbb vérségi alapon, majd területi alapon nyugodott ez az együttműködés. A középkorban az Olas nemzetségbeliek laktak a mai Nagykunság területén. Központjuk a Kunhegyes határában lévő Kolbáz-szék volt. A 17. században a kunok falvait a török elpusztította és csak öt település: Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunliegyes és Kumnadaras tudott újjá épülni. Nem sokkal később Kunszentmártont is kun birtokon szállták meg a jászok. így hatra emelkedett a nagykun települések száma. A 18. századi közös küzdelem az ősi kun kiváltságokért és függetlenségért (melyet redempciós harcnak nevezünk) összekovácsolta a Nagykunság népét, erősítette önkonnányzatait. Lényegében létrejött a Nagykun Kerület, amely beletartozott a Jászkun vagy Hármas Kerületbe. A Nagykun Kerület székhelye a legnépesebb város, Karcag lett. A 18. században lakosságszámot illetően még Túrkeve követte. Etnikailag, néprajzilag az öt település kultúrája azonosságot mutatott. A redempció megteremtette a Nagykunságon a parasztpolgári fejlődés alapjait. Ezt közjogilag partikuláris törvények is alátámasztották. A közös katonáskodás is erősítette a vérségi, gazdasági, politikai szálakat. 1876-ig, a mai megyerendszer Jászkunságra való kiterjesztéséig önálló fejlődési utat járhatott be a Hánnas Kerület, benne a Nagykunsággal. Hatása a 20. században is érezhető volt. Nem véletlenül alakuh ki, őrződött meg erős kun és jász öntudat. A református iskolarendszer - a Debreceni Kollégium segítségével - az alföldi kultúra mellett nyugateurópai kultúrát is teqesztett. Ugyanakkor közigazgatási vonalon Jászberény, majd Szolnok irányító szerepét sem hagyhatjuk figyehnen kívül. Az államszocialista korszakban búvópatakként - elemeiben - ott rejtőzködött a nagykunsági szellem. 1985-ben alakult meg a Nagykun Települések Együttműködési Tanácsa, és ekkor fogalmazódott meg először konkrétan a hat nagykun település között egy megállapodás, mely akkor az oktatási, a sport- és kulturális kapcsolatokra terjedt ki. Ezt az együttműködést igyekeztek továbbfejleszteni a települések. 1989-ben az együttműködés kibővüh még két témakörrel: az egyik a kiadványok megjelentetése, a másik pedig a „Nagykunságért"-díj rendszeres odaítélése a hat nagykun település között. 1989-ben a nagykun települések közös összefogással alapították a „Nagykunságért" kitüntetést, melyet olyan magyar vagy külföldi személy kaphat meg, aki a tudomány, a kultúra, a gazdaság vagy a politika terén olyan kiemelkedő tevékenységet végez vagy végzett, mely tevékenység a Nagykunsághoz kapcsolódik, illetve kötődik. A kitüntetés elméleti vagy gyakorlati tevékenységért egyaránt odaítélhető. A kitüntetéssel emlékplakett és pénzjutalomjár, melynek költségeit a hat nagykun település közösen, egyenlő mértékben vállalja. Az emlékplakett 12 cm átmérőjű bronz plakett, melynek előlapján a Nagykun Kerület pecsétje található és a NAGYKUNSÁGÉRT felirat, hátlapján pedig a hat nagykun település neve és cimerlenyomata található. Ezt a kitüntetést 1990 óta Nagykunságért-dij címen minden évben kiosztják 2010-ben 21-ik alkalommal. Eddig 22 kitüntetettünk van. A közösségért végzett kiemelkedő tevékenységéért Karcag 4, Kisújszállás 6, Túrkeve 3, Kunhegyes 2, Kumnadaras 1, Kunszentmárton 3, Mesterszállás 1, Berekfürdő 2 polgárát részesí-