Jászsági Évkönyv 1999 [antikvár]

Művészet 7 Sas István A KÁVÉHÁZI ASZTAL MELLETT NEM SZÜLETNEK KÉPEK Interjú Gecse Árpád festőművésszel - Művész Úr! Önt egy egész élet köti a jász földhöz és Alattyánhoz. Hogyan kerültek a Gecsék erre a vidékre? A családról már 1600-tól kezdve van feljegyzés. Óseim nem Alattyánban születtek, a Gecsék székhelye Fügéd volt, olyan bocskorosok voltak, hétszilvafások. Nem volt sok földjük, 30 hold, 50 hold, ennyi-annyi. Az ükapám 1760 körül lett a helység nótáriusa. Az anyakönyvbe úgy van beírva, hogy Sztefanusz Gecse - mert még akkor latinul írták be berényi ferencrendi barátok. A családban hallottak szerint egyszer lejöttek Berénybe - mert itt voltak a cifra szűrösök - bundát venni Gecse Mártonnak, az ükapámnak. O a lányát is elhozta, neki is vett egy kis ködmönkét. A vásárban pedig valahogy összehozta a sors ükapámat egy szép lánnyal. Végül aztán az lett a nóta sora, hogy ükapám hívta őt Fügedre, de nem ment. Hát ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez. így jött az ükapám ide Alattyánba. - Maga a Gecse is egy nagyon régi név. Jól tudom ? A Pallas lexikon szerint Árpád-kori ős magyar személynév, fejedelmet jelentett, s a Géza első alakjai között: Gileha, Geha, Géha, Gécse, Gecse - találhatjuk meg. Sokszor jegyeztem meg élcelődve azt is, hogy az én családom kertjében töltötte Jézus Krisztus az utolsó éjszakáját a Gecsemáné kertben. - Az ősök után szeretném saját életútjáról faggatni. Hallottam, hogy már fiatal korában kivételes tehetsége volt a művészet iránt, de mégsem a művészetek tanulmányozásával kezdte. 1900-ban születtem Alattyánban. Itt jártam elemi iskolába, majd Berénybe kerültem, ahol elvégeztem a gimnáziumi 8 osztályt. Éppen az érettségi után tört ki az első világháború. 1917-ben pedig így is, úgy is sor alá kerültem volna, s mivel lehetőség kínálkozott, jelentkeztem Bécsújhelyre a Katonai Akadémiára. Ott majdnem két és fél évig Mária Terézia katonái között voltam. Az első évben rendes katonaként, a másodikban pedig huszárként szolgáltam. Amikor vége lett a háborúnak, átjöttem Budapestre, a Ludovika Akadémiára. Ott éltem meg az 1919-es ellenforradalmat, amit a Ludovikán csináltak, majd jobbnak láttam elillanni. Itthon a nagybátyám vitt át Apátiba Vágó Pálhoz, akivel megyebizottsági tagként jól ismerték egymást. Protezsálása nyomán nála találtam menedéket, nem kellett