Jászsági évkönyv 2012 [antikvár]

Művészet7Gurzó K. EnikőHAMZA FEKETE KÜLVÁROSA AZ ELSŐ MAGYAR NOIR ÉS ELŐZMÉNYEIEgyre mélyebben beépül a köztudatba, hogy a filmrendező Hamza D. Ákost elsősorban, mint kísérletezőt tartják számon a hazai müvelődéstörténészek. Ha ennél pontosabban kívánunk fogalmazni, akkor filmstílusok- és műfajok magyarországi meghonosítójának kellene neveznünk. Valójában mindkét meghatározás helytálló és megalapozott. Többek között erre kívántam rámutatni azokon az előadásokon, amelyeket a januárban elindított Hamza Filmklub keretében tartottam meg a műsorra tűzött moziművekhez kapcsolódóan.Mint minden hó utolsó keddjén, 2012. március 27-én is összegyültünk a Gyöngyösi úti kismúzeumban, hogy közösen nézzük meg az 1942-ben készült Külvárosi őrszobát, azt a fekete-fehér képkockákra írt társadalomkritikát, amelyet az első hazai film noir-jának minősít a szakirodalom. A rendezvény megfelelő alkalmat teremtettHamza D. Akos a Különös találkozás (Strano Appuntamento, 1950, Olaszország)tehát arra, hogy Hamza alkotásából kiindulva számba vegyem, mit hoztak létre ilyen téren a világ stúdiói, s milyen produkciókkal rukkoltak elő a hazai műhelyek.A diskurzus kiindulópontjának a film noir meghatározását tekintettem, hisz a melodráma, a krimi és a fekete film fogalma közti különbségek gyakran állították szembe egymással még a gyakorlott műkritikusokat is. Körvonalaztam, hogy a film noir,