Jégmadár [antikvár]

Egy településnek, városnak az értékét a településen lakók adják össze szellemi és fizikai munkájukkal. Az átutazó a külcsínt, a látványt, a vizuális élményt értékeli. Azt a munkát, produktumot, amit naponta látunk, használunk. Mi, városlakók hajlamosak vagyunk a látványt részeire, sejtjeire bontani. A szépet és a jót természetesnek vesszük. A mindig jobbra törekvés effektusával állandó építkezésben vagyunk. A szellemi érték is mérhető egy városon belül. A mérnöki létesítmények, szobrok, a megtestesült, kézzel fogható szellemi alkotást képviselik. A helyi kiállítótermekben a Sarkadi Alkotókör tagjai is szellemi tőkét kínálva közreadták, közreadják értékeiket. Az előadótermek lírikus atmoszférájában szárnyaló résztvevők sikerélménye az életünk része. Örülök annak, hogy megjelenhet ez a kis füzet, antológia. Tükör lehet előttünk. Olyan tükör, amibe ritkán nézünk bele. A füzetet lapozgatva jut el tudatunkig, hogy ezek is mi vagyunk, mi ezt is tudjuk, ezzel is többek vagyunk.