Jóború Magda [antikvár]

A gyászjelentés, amelyben a Művelődési Minisztérium, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar UNESCO Bizottság és a Magyar Pedagógiai Társaság együttesen tette közzé a megrendítő hírt, önmagában is jelképe, kifejezője volt a tragikusan elhunyt Jóború Magda kivételesen sokoldalú egyéniségének, életpályája teljességének. Távozása az egész magyar és nemzetközi művelődéspolitika számára ugyanolyan pótolhatatlan veszteség, miként szűkebb környezete, a magyar nemzeti könyvtár életében is egy csaknem negyedszázados korszak váratlan lezárulását jelentette. Személyének búcsúztatása, jelentőségének méltatása megköveteli - ha sikertelenül is - ugyanazt a tárgyilagosságot, amilyen tárgyilagosság és valóságszeretet voltak jellemének uralkodó vonásai. Őszinte, de zárkózott lénye tiltakozott a kitárulkozások és a nagy szavak ellen. Így életrajzának tényszerű adatait, az életút egyes állomásainak meghatározó, formáló szerepét csupán néhány önvallomásának szűkszavú mondata oldja fel. De a tárgyi adatoknál is világosabban tükröződik életútja egész emberi egyéniségében. Ebben az egyéniségben és ennek minden megnyilvánulásában összefonódott a meggyőződésében tántoríthatatlan politikus állásfoglalása, az érett pedagógus embernemesítő törekvése, a határozott vezető diplomáciája és a humánus ember megértő bölcsessége.