Jövőnk titka [antikvár]

Előszó Alapos település- és a gyülekezettörténeti munkát vehet kezébe az olvasó Somogyudvarhelyröl. A szerző megvallatta a középkori okleveleket, a Somogyi Almanach és a Somogy megye múltjából című levéltári évkönyv köteteit felhasználva a Mohács előtti időszak birtokviszonyaiba, így a falu Somogy településszerkezetében elfoglalt helyére ís rálátást biztosít A középkori Segösd város, a királynéi vármegye, a belsősomogyí történelmi- néprajzi tájegység, amelyben természetes módon szerveződött meg a belsősomogyí református egyházmegye árpád-kori jogfolytonosságát őrző falvaként találkozunk az ősi Udvarhellyel. A török ellenes harcok is sok forrás alapján elevenednek meg. A kiíízésük utáni kor és a reformáció elterjedése különös figyelemmel rajzolódik ki. A helyi és az országos köztörténet összefonódásának értékes területe a Zrínyi-család kihalása, és az új idegen tulajdonos, Marchius de Prie berendezkedés! terve. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés. Udvarhely község urbáriuma a község egykori jobbágycsaládjait is felsorakoztatja. A Festetics-család tudatos gazdaságfejlesztő munkája a jobbágyterhek növekedése, majd szabályozása nyomon követhető. Olvashatunk a forradalom és szabadságharc eseményeiről. Jellasics támadása 1848 szeptemberében érintette a falut. A XX. századi történelemnek a ma emberéhez már közelebb álló történései a könyv olvasmányos és pontosításokat tartalmazó bekezdései. Megtudjuk, hogy Udvarhely 1908-ban egyesült Kétnyárral, és kapta meg mai nevét. A világháborús vereség után a szerb igények alapján a községet Szerbiához csatolták volna. A trianoni határ 1920-as kijelölésekor Udvarhely és a szomszédos községek kérték, hogy a Dráva és ne a Zsdála patak medre legyen a határ. Zsdála községre a történelem során mind a mai napig mint testvér településre tekintettek. Utalás tesz a szerző a IL világháborús áldozatok emlékműve kiegészítésének igényére az 1945. májusi robbanás áldozataival. Az 1945-ös földosztás a kétnyáriak megélhetési gondjait nem oldotta volna meg, hiszen 50 igénylőnek 106 gyerekkel 250 hold föld juttatása nem biztosította volna a teljes létalapot. . > Az 50-es évek feszült határ menti életét, a műszaki zárt, a határsávot részletező leírást a volt iskolaigazgató. Huszár Dezső egykori beszámolója nyomán \ ismerhetjük meg. ; , A gyülekezet életét bemutató hosszabbik, második rész napjainkig kísér, még élő vagy nemrég még köztünk élt személyek nem egyszer szenvedélyes, de őszinte megnyilatkozásai kapcsán.