kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bányai Antal - Jubileumi Tudományos Napok 1974. június 20-21. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/36/4964036.jpg "Bányai Antal - Jubileumi Tudományos Napok 1974. június 20-21. [antikvár]")
Jubileumi Tudományos Napok 1974. június 20-21. [antikvár]
Bányai Antal, Bereznai László, Donkó Elza, Dr. Ásvány Ákos, Dr. Bakonyi Károly, Dr. Csizmazia József, Dr. Diófási Lajos, Dr. Eifert József, Dr. Eifert Józsefné, Dr. Ferenczi S., Dr. Ferenczi Sándor, Dr. Füri József, Dr. Hegedűs Ábel, Dr. Horánszky Zsigmond, Dr. Király Ferenc, Dr. Kozma Ferenc, Dr. Kriszten György, Dr. Lehoczky János, Dr. Mercz Árpád, Dr. Mester László, Dr. Molnár I., Dr. Molnár István, Dr. Németh Márton, Dr. Obermayer F., Dr. Szalóczy Bálint, Dr. Szegedi Sándor, Dr. Tompa Béla, Dr. Voigt Erzsébet, Érczhegyi László, Erős János, Hegedűs László, Katona József, Kerényi Zoltán, Kiss Ervin, Kurucz András, Ladányi Józsefné, Luntz Ottókár, Mánfai Kálmán, Szabóné Murányi Ildikó, Szőke Lajos, Török Sándor, Várnai Zsoltné
A Szőlészeti és borászati Kutató Intézet 75 éves fennállása alkalmából Intézeti Tudományos Napokat rendezett, a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepi ülések 25 előadás hangzott el, s azok mindegyike kapcsolatban áll a gyakorlattal, a többségük pedig új gyakorlati megállapításokat is tartalmaz. Ezek közreadásával kívánja az Intézet elérni, hogy a most folyó 5 éves programozott kutatómunka menet közösben elért részeredményeit, már az egyes témák lezárása előtt, átadja. Reméljük, hogy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4350 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A Szőlészeti és borászati Kutató Intézet 75 éves fennállása alkalmából Intézeti Tudományos Napokat rendezett, a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepi ülések 25 előadás hangzott el, s azok mindegyike kapcsolatban áll a gyakorlattal, a többségük pedig új gyakorlati megállapításokat is tartalmaz. Ezek közreadásával kívánja az Intézet elérni, hogy a most folyó 5 éves programozott kutatómunka menet közösben elért részeredményeit, már az egyes témák lezárása előtt, átadja. Reméljük, hogy eredményeink eme is csokrával segítséget nyújtunk a termelő üzemeknek, szőlő- és bortermelésük színvonalának emeléséhez.Az egyes témák tárgyalása során nagyobbrészt mellőztük az általában tudományos célt szolgáló metodikai részt, erre csak ott került sor, ahol a bizonyításhoz a kissé korai közlés miatt szükség volt. A kérdések jelenlegi állásának megismeréséhez viszont kissé bővebben térünk ki a történelmi visszapillantásra és az elméleti kérdések összefüggéseire.Ezen ilyen jellegű második kiadványunkat azzal adjuk a szőlészeti és borászati szakemberek kezébe, hogy az előadásokat tanulmányozva, egyrészt minél szélesebb körben alkalmazzák az eredményeket, másrészt tárják fel a kutatómunkával szembeni igényeiket.Sok sikert kívánva ajánljuk fel további együttműködésünket.
Termékadatok
Cím: Jubileumi Tudományos Napok 1974. június 20-21. [antikvár]
Szerző:
Bányai Antal
,
Bereznai László
,
Donkó Elza
,
Dr. Ásvány Ákos
,
Dr. Bakonyi Károly
,
Dr. Csizmazia József
,
Dr. Diófási Lajos
,
Dr. Eifert József
,
Dr. Eifert Józsefné
,
Dr. Ferenczi S.
,
Dr. Ferenczi Sándor
,
Dr. Füri József
,
Dr. Hegedűs Ábel
,
Dr. Horánszky Zsigmond
,
Dr. Király Ferenc
,
Dr. Kozma Ferenc
,
Dr. Kriszten György
,
Dr. Lehoczky János
,
Dr. Mercz Árpád
,
Dr. Mester László
,
Dr. Molnár I.
,
Dr. Molnár István
,
Dr. Németh Márton
,
Dr. Obermayer F.
,
Dr. Szalóczy Bálint
,
Dr. Szegedi Sándor
,
Dr. Tompa Béla
,
Dr. Voigt Erzsébet
,
Érczhegyi László
,
Erős János
,
Hegedűs László
,
Katona József
,
Kerényi Zoltán
,
Kiss Ervin
,
Kurucz András
,
Ladányi Józsefné
,
Luntz Ottókár
,
Mánfai Kálmán
,
Szabóné Murányi Ildikó
,
Szőke Lajos
,
Török Sándor
Várnai Zsoltné
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............