Jubileumi tudományos ülésszak I. [antikvár]

- 1 -Or. Pomázi Lajos főiskolai tanár, főigaznatóTÁRSAÜAL.U IGÉNYEK - VÁLLALATI IGÉNYEK - ÜZEí-iMÉKNÜKKÉPZÉSAz első kérdéskürt illetően a társadalom igényeit a felsőoktatással szemben alapvetően azok a követelmények határozzák meg, amelyek a társadalom és gazdaság közép- és hosszútávú fejlődési elképzeléseiből fakadnak. A felsőoktatási intézmények ezek tükrében fogalmazzák meg képzési feladataikat, a-melyek küzéppontjában napjainkban egyre inkább a tartalom és minőség áll. Üsszeségében - nézetem szerint - a felsőoktatás alapvető része a társadalom értéktermelő szféráinak és az általa kiképzetteken keresztül meghatározója a népesség szakmai és általános kulturáltságának, beleértve a munkakultúrát is. Engedjék meg, hogy én úgy vessem fel az oktatás egészének feladatát és lehetőségét meghatározó alapkérdést, hogy az input vagy output orientált kell legyen-e és melyik lehetséges. Más szavakkal a népesség általános kulturáltságából, a családból indulóan azok történelmi, etnikai és más korlátok által meghatározott feltételei szerint, ezek együttesét inputnak tekintve kell-e, lehet-e az oktatás feladatait értelmezni és meghatározni, vagy pedig az ország egészének társadalmi és gazdasági érvényesülése által megszabott társadalmi és vállalati igényekhez, mint outputhoz kell-e és lehet-e igazítani. Erről nekem az a véleményem, hogy történelmi, etnikai és műveltségbeli meghatározottságunknál fogva tömegeiben hangsúlyozom, tömegében és nem egyes területekre és csoportokra vonatkozóan - a magyar oktatásügy alapvetően input orientált és a feszültségeket benne éppen azt kolti, hogy a társadalom és a gazdaság előtt álló célok és feladatok az output orientáltságot igényelnék. Ha a magyar oktatásügy, benne a felsőoktatás tartósan ebben az állapotban marad, akkor a nemzetközi szinten mért output igényektől a képzés lehetőségei oly mértékben elmaradnak, hogy egyre kevesebb reális lehetőségünk marad a nemzetközi szakmai és társadalmi trendhez való csatlakozásra. Csak az oktatásügy és