Bővebb ismertető
BEVEZETÉS
Jelen kiadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár gyűjteményében lévő I8U9-I9U9 között használt különféle közigazgatási eredetű fém és gumi anyagú pecsétnyomók Icatalógusszezii ismertetésének második része. Előzményei: Feudális kori pecsétnyomók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban. /Borsodi Levéltári Füzetek 3. Miskolc, 1971./; Kapitalista kori pecsétnyomók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban. /Borsodi Levéltári Füzetek 11. Miskolc, 1978. /.
Jelen kiadvány az előző kettőtől több vonatkozásban is eltér: nemosak a fém, a gumi anyagú pecsétnyomók adatait is közli; anyaga a jelenlegi megye tez*ületére vonatkozó pecsétek közreadásán túl, a megyén és a mai országhatáron túli, a volt történeti megyékből bekerült pecsétek adatait Is közreadja.
Az előző két kötet nyilvántartási számsorrendjét folytattuk, A 3.SZ. füzet a I85., a 11.sz, füzet a 721. számmal végződött: jelen 24.sz, füzet - szintén folytatólagosan - a 722. számmal kezdődik és az 1^17, számmal végződik.
A mostani 696 darab kapitalista kori fém és gumi pecsétnyomó 18U9-19^9 között keletkezett, kivéve egy előkerült I83I-est, amelynek közlésére most van lehetőségünk, A fém anyagúd ak többsége a mai Csehszlovákia területén működött, volt Zemplén vármegyei közigazgatási szerveké volt, amelyeket 19olt~19o6 előtt, mig a gumi peosétnyomók nagyobb részét a századforduló körül és után készítették, s legfeljebb 19'^9-ie szolgáXtak a hivatalok Iratainak hitelesítésére. A pecsétnyomókat 1855--től a századfordulóig Hercz Emánuel péterváradi bélyogasSházá-ban, majd a községnév rendezés után 1902-I906 között Bienstok Lipót és fia, Felsenfeld Ignác és Altlechner Károly vésnökök budapesti gyáraiban állították elő. A többi kéazitéséről ninca adatunk,
A megye, járás s az 1913. évben városi jogállású közigazgatási egység 119 db s község 577 darab pecsétnyomója maradt fenn ¦ kerül közlésre. Nagyon hiányos a volt Abaúj megyei pe-