Kaszinózó táblabírák I-II. [antikvár]

Részlet: "Darnay László Darnay Kálmán irodalmi munkássága Darnay Kálmán irodalmi munkásságáról szólni nem egyszerű feladat. Nem egy „szabályos ívelésű fejlődéstörténetről van szó. Nem tudunk kimutatni állomásokat a pályán, ahol még az éretlenebb próbálkozások mutatkoznak, majd nem jelenthetjük ki, hogy egy idő után az érettebb író kiforrott darabjai tűnnek elénk. Az ő életpályáját a földalattiak feltárása, felszínre hozatalának szándéka indította el. Nem írónak készült. Az írás mintegy mellékterméke volt a régész munkájának, kutatói működésének. Műveltségét sem az irodalmi elhivatottság jegyében gyarapította. A már fiatal korában megmutatkozó közlési vágy nyomán igyekezett felfedezéseinek élményét közreadni, ismertetni azokat a témákat, amelyekkel találkozott. Ezért első írásai irodalomtörténeti vonatkozású ismertetések Kisfaludy Sándor levelezésével kapcsolatban, majd régészeti tárgyú közlemények. Eredeti irodalmi művekkel csak később jelentkezik. Huszonhat éves kora táján bukkannak fel azok a fiatalos derűt, lendületet árasztó novellák, jókedvű, olykor szatirikus vagy önironikus elbeszélések, melyek a korabeli lapokban olvashatók. Hogy csak néhányat említsünk: a Zalamegyében a Bál utáni álom, az Enyelgés a pedagógusokkal, az Ország-Világban a Csecse baba, a Vadvirág, az Egy éj emlékei, A vőlegény becsülete, vagy a Négy kosár. Ezek a darabok könnyedek, vidámak, majdhogynem komolytalanok, mintha alkotójuk is jókat mulatna rajtuk írásuk közben. A rövid, csattanós történetekben első helyet kap a szerelem, megcsavarva félreértésekkel, félrevezetésekkel, tréfás helyzetek teremtésével, könnyed hangvételben, közepes színvonalon. Mégis azt mondhatjuk, talán -a majd jóval később megjelenő Kaszinózó táblabírák színes darabjai mellett - ezek Darnay Kálmán legsikerültebb írói alkotásai. Itt még nem kerül a szerző a nagy terjedelmű műveknél elvárható, nehezebb szerkesztési, szerkezetkialakítási feladatok elé. Természetesen a sümegi nyomdában készülő heti újságokban is folyamatosan jelenteti meg novelláit, tárcáit, eleinte gyakran Hiksos álnév alatt. Ezeknek a lapoknak munkatársa, olykor főmunkatársa is. így a Sümeg-Szent-Grogban olvasható A méhe, a Farsang, a Ki tehet róla?, a Sümeg és Vidékében a Margaréta, A társasélet, a Vén kisasszonyok, az Észak-Zalában a Vadorzó az őzlesen, a Leánytemető, a Sümegi Újságban a Színész csalafintaság, a Barát felköszöntő, a Sümegh és Szentgrótban a Váratlan vendégek. Mindez csupán néhány a gazdag termésből. írói ambíciói kielégítésére kiválóan alkalmas a saját maga által kiadott Házibarát című közhasznú értesítője és a Sümegi Darnay Múzeum Ingyen Naptára címet viselő éves kalendáriuma. Ezekben rendre közli irodalomtörténeti vonatkozású, régészeti, múzeumi tárgyú írásai - és minthogy vaskereskedést vezet praktikus üzleti ismertetői mellett elbeszéléseit, sőt köszöntő vagy alkalmi verseit is. Folytatásos regénye, a Vademberek között és a Petruska az orosz-japán háborúban is itt kerül az olvasók elé.