Kecskeméti ötvenhatos olvasókönyv [antikvár]

Előszó Kecskeméten 1989-ben, a rendszerváltás kezdetének viharos sebességgel változó körülményei között adódott először lehetőség arra, hogy az 1956-os forradalomról és nemzeti szabadságharcról nyíltan megemlékezzünk. Akkor e könyv szerzői - a Kecskeméti Lapok (később a Petőfi Népe) főszerkesztője és újságírója - célul tűzték maguk elé, hogy a fellelhető dokumentumok, valamint a még élő korabeli résztvevők visszaemlékezései alapján átfogó képet adjanak a városunkban 1956-ban történt eseményekről. Fő szempontunk a gyorsaság volt, egyúttal a hiteles közlés szándéka is vezetett bennünket. Szerettük volna, ha munkánk az alapos elmélyüléshez szükséges idő hiányában is kiállja egy későbbi, történettudományi megközelítés kritikáját. Elképzeléseink között szerepelt, hogy az újságok igencsak múlandó hasábjain közreadott tanulmányokat, visszaemlékezéseket rövid időn belül egy könyvben foglaljuk össze. A magunk elé tűzött feladatokból sokat elvégeztünk. Szerzőként vagy szerkesztőként több mint félszáz cikket jelentettünk meg 1989 és 1994 között a Kecskeméti Lapokban és a Petőfi Népben a témáról, de a kötettel adósak maradtunk. Ennek oka a napvilágra került, és olykor egymásnak is ellentmondó részletek megfontolásra késztető bonyolultsága, valamint a finanszírozási háttér hiánya volt. A leköszönő és 1 989/90-ben átmeneti városvezetésnek tekinthető tanácstestület határozatot hozott a tervezett könyv anyagi támogatósáról, amit az 1990-ben hivatalba lépett önkormányzat visszavont. Az új vezetés ezzel szemben a Bács-Kiskun Megyei Levéltár felé tett kezdeményező lépést a kecskeméti '56 feldolgozására. így a mi félretolt elképzelésünk közvetve inspirálta az „1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára" című kétkötetes szaktudományi munka megjelenését, melynek elkészítéséhez egy évtizedre volt szükség. Az első tudományos összefoglalás igazolta szándékunk helyességét. Ugyanis oz általunk közreadott újságcikkekből összeálló kép kiállta a levéltári dokumentumokra alapozott történészi elemzés próbáját. Természetesen leszögezzük, hogy aki az 1956-ban Kecskeméten történt események aprólékos részleteire kíváncsi, legjobban teszi, ha a levéltári munka alapján tájékozódik. A kronológia elsősorban a tények minél pontosabb közlésére törekszik, szerzői (Orgoványi István, Pető Melinda és Tóth Ágnes) a műfaj szabályai szerint nem vállalkozhattak az össze-