Kelepcében [antikvár]

BEVEZETESNéhány gondolat a kutatás céljáról, módszereirőlA történelemtudomány csak akkor tölti be igazán funkcióját, ha nincsen számára tiltott terület, s ha maga is mer" tabunak látszó kérdésekkel foglalkozni. A történelemtudomány és az egyháztörténet viszonyát 1945-től a rendszerváltásig a politika határozta meg. A források jelentős része szigorúan titkos" vagy TÜK" (titkos ügyiratkezelés) jelzéssel volt ellátva. Ezért a kutatók számára ez a terület zárt övezetnek" számiított. Az igény, hogy ezzel a témával bátrabban foglalkozzon a történetírás, már a Kádár-rendszer vége felé közeledve egyre jobban megerősödött. Glatz Ferenc fogalmazza meg ezt plasztikusan: ,Xátjuk-e, hogy a papság - miközben az újkori világnézeti harcok során a materializmussal szemben álló világnézet egyik hordozója - egyben évszázadokon át biztosította a társadalom egyedeinek a lelki életét"? A lelki élet", amely végső fokon az egyén életét nagy részben kitevő gondoknak (barátság, szerelem, a közösséghez való illeszkedés erkölcsi megfontolásai, stb.) tudati-érzelmi feldolgozása. Vajon nem a ma már meghaladott politikától indíttatott berögződések okozzák-e, hog)' doktori, kandidátusi disszertációk tematikáiban oly ritkán találkozunk a egyház történetével? Hogy helytörténeti dolgozatok nem érdeklödnek a helyi közösségek szerveződésében vezető szerepet játszó egyház történelme iránt, nem élnek az egyházi jellegű forrásanyag nyújtotta lehetőséggel a társadalom, a kultúra, gazdasági élet kutatásában? Felfigyeltünk-e arra, hogy a történeti Magyarország az európai történelem leginkább ke\>erl felekezetű állama volt ? Él-e történetkutatásunk azzal a lehetőséggel, amelyet ezen egyedülálló felekezeti keveredés nyithatna az összehasonlító európai újkorkutatás számára?"'A könyv a magyar egyházak történetének s az egyházpolitikának 1957-68 közötti időszakával foglalkozik. A Glatz Ferenc-i szempontok közül elsősorban a felekezetek azonos módszerek szerinti vizsgálata érvényesül. A témát a kutatására és feldolgozására választott korszak önmagában is érdekessé teszi, emellett gyakorlati jelentősége is vitathatatlan, hiszen a kádári negyven év egyházpolitikájának következményei, hatásai a ma politikáját is befolyásolják. Az egyházak számára épp úgy fontos a reális kép kialakítása az identitás szempontjából, mint az első lépéseit megtevő polgári demokrácia számára.A kutató történész munkája hasonlít a geológuséhoz. A geológus a rétegvizsgálatokkal a kijelölt területet vizsgálja meg mind vertikálisan, mind horizontálisan. A történész az idő rétegeit tárja fel ugyanilyen dimenzióban.Az 1957-től 1968-ig tartó időszak egyházpolitikájának vizsgálata - maradva a fenti hasonlatnál - aránylag vékony idöréteget fog át. A közelmúlt kutatásáról van szó. Sokan élnek még azok közül, akik átélték ezt a kort. A múló idö újabb rétegei még nem rakódtak rá vastagon az emlékekre. Ebből adódóan a történelemmé érlelődés e korszakot tekintve még csak a kezdetén tart.A regionális kutatás aránylag kis intervallumban horizontálisan vizsgálódik, azaz nagyobb területi egységre terjed ki. Úgynevezett középszintű kutatásról van szó, amelynek Magyarországon még nincsenek hagyományai, kiforrott módszerei. Ez azt is jelenti, hogy speciális kérdés vizsgálata a témája, mert nóvumot, azaz újat csak így tud nyújtani. A középszintű jelző azt is kifejezi, hogy a kutatónak az országos és a helyi történés, az országos politikai és a helyi politika közötti sávban kell mozognia, ügyelve arra, hogy megteremtse aGlatz Ferenc: Történettudomány, egyháztörténet. História, 1983. 5. évf. 5-6. szám 35. o.11