Keszthely - Tájvédelmi körzet II./Túrák [antikvár]

A festői szépségű hegység névadója a lábainál elterülő városka: Keszthely. Nevét a korábbi "gesztenye, gesztenyés hely" után a mai nyelvészet a latin "castellum" szóból származtatja. A környék régészeti lelőhelyei az újabb kőkortól folyamatosan szemléltetik az egymást váltó ősi kultúrákat. Ekkor jelent meg az emberi élet új létalapja, a földművelés, majd a rézkorban az állattenyésztés. A közeli Zalavár középső rézkori fémolvasztó tégelye hazánk legrégibb kohászati emléke. A késő rézkor péceli kultúrája, a bronzkor zóki kultúrája, mészbetétes edényes, majd halomsíros kultúrája után a kelták általánossá tették a vas és a fazekaskorong használatát a Dunántúlon. A római korban Felső-Pannónia fővárosát, Aquincumot az anyaországgal összekötő legrövidebb út e vidéken haladt keresztül. A keszthelyi halomgerinc déli végén, balatoni átkelő szakaszának védelmére fenntartott Valcum erődítményének az út biztosítására letelepített, gazdag szőlő- és gyümölcsös kultúrát maguk után hagyó veteránjainak életét a népvándorlás hullámai nehezítették. A markomannok és szarmaták támadásai után Attila haláláig a hun birodalom területe volt, melyet germán törzsek vertek szét, majd keleti gótok foglaltak el. A rómaiak még kísérletet tettek Pannónia visszaszerzésére, de a keleti gótok elköltözése után már a longobardok szállták meg a Dunántúlt, akik feltehetően biztosították a fenékpusztai erőd keleti gót népének életét, majd átadták birtokaikat az avaroknak. Samo frank kereskedő germán, szláv népekből kovácsolt államát újabb ázsiai avar hullám semmisítette meg. Avar gyűrűbe zárt, romanizálódott keleti gót népmaradványnak tulajdonítható a "keszthelyi-kultúra" gazdag leletanyaga. A frankoknak az avarokon aratott győzelme után átmenetileg Pribina és fia hűbéres, szláv határállama jött létre. - A honfoglalás után Vérbulcsú nemzetsége lett az ura a vidék "keszthelyi-kulturális" népességgel kevert frank és szláv lakóinak.