Bővebb ismertető
2007-ben világszerte megünneplik a legismertebb és legtiszteltebb magyar nő, Árpád-házi Szent Erzsébet születésének nyolcszázadik évfordulóját, akit ugyanolyan joggal vall magáénak Németország és az egész világ, hiszen személye mára a szolidaritás, a tevékeny felebaráti szeretet egyetemes jelképévé vált.
Az elmúlt száz esztendő tudományos kutatásai meggyőzően tisztázták a szent születésének helyét. A régészeti, levéltári és irodalmi munka során kibontakozott egy, a fejedelmek koráig visszanyúló erdőispánság képe, amely magában foglalta a Bodrog két partján végighúzódó erdős hegyeket és mocsaras réteket. Ezt a birtokot nevezték akkoriban Ketelpatakának. A Ketel a Koppány név változata. A terület később a királyok, majd a királynék birtoka lett, melyet vadászat céljából évről-évre felkerestek. Az uradalom központja a Bodrog gázlójánál volt, ahol a folyó elérte a vulkáni hegyvonulat szélét, s ahol tutajokra, dereglyékre rakták az ország legjobb minőségű malomköveit, a pataki kőbánya termékeit.