Kik érted haltak... [antikvár]

A forradalmi mozgalom különböző fejlődési szakaszain nagyszerű elvtársakkal hozott össze a közös célokért vívott harc. Egyeseket még akkor ismertem meg, amikor a kárpátontúli kommunisták a csehszlovákiai burzsoá uralom idején legális körülmények között harcoltak Október eszméinek diadaláért. Mások a magyar fasiszta megszállás éveiben, illegalitásban bizonyították, hogy a kommunistákat a legsúlyosabb megpróbáltatások sem tántoríthatják el az aktív küzdelemtől. S végül, sok harcostárssal találkoztak útjaink azokban az évtizedekben, amikor Kárpátontúl felszabadult népe immár hozzáláthatott a békés építömunkához, a szocializmus gyakorlati megvalósításához. Ezeknek az elvtársaknak közös vonása a harci elszántság, a kommunista célok és a Szovjetunió iránti hűség, az egyéni tisztesség és áldozatkészség, a környezetükre hatni tudás képessége. Ugyanakkor mindegyikük sajátos, színes, eredeti egyéniségnek bizonyult. Ügy gondolom, emlékük felidézése is hozzájárul ahhoz, hogy érzékeljük, mily bonyolult utat tett meg területünk, míg eljutott Október teremtette mai valóságához. Aki kézbe veszi ezt a könyvet, esetleg megkérdezi, miért éppen ezekről a forradalmár elődökről írok. Valóban, a kárpátontúli munkásmozgalom aktivistái között sok százan vannak, vezetők és közkatonák egyaránt, kik életcélukul tűzték ki a forradalmi harcot, hogy területünk dolgozói az egész szovjet néppel együtt építhessék új életüket. Mindegyikük méltó arra, hogy megörökítsék nevét, megemlékezzenek róla az utódok.