Kincseink [antikvár]

„A népművészet szeretete ott él a legerősebben, ahol a pedagógusok hozzáértéssel és lelkesen adják közre ismereteiket." Tamasics Jánosné A NEPHAGYOMANY APOLASA ÓVODÁNKBAN A mai rohanó világban nem engedhetjük meg, hogy a még meglévő, körülöttünk élő néphagyományokat mellőzzük, feledésre ítéljük. Napjainkban a népszokások jelentős változásokon mentek keresztül, de nagy hittel, elhatározással tovább éltethetök ma is. A gyerekekkel már kicsi kortól meg kell ismertetni a néphagyományokat, be kell építenünk mindennapi életükbe, ki kell használnunk közösségteremtő, emberformáló lehetőségeiket. A régi szokások felelevenítésével a gyerekek olyan közös játékokban, tevékenységekben vesznek részt, melyben az ismeretszerzés, a közös játék öröme, a hagyományon alapuló vidám szórakoztatás közvetlenül érvényesül. Ezáltal közösségi érzésük, hallásuk és mozgáskultúrájuk pozitív irányba fejlődhet. Az egyhangú hétköznapokat hagyományos ünnepeink színesítik, melyeket a régi népszokásokkal átszőve még emlékezetesebbé tehetünk. A népi játékok magukban hordozzák a humort, a jókedvet, a vidámságot. Ezáltal pozitív irányba befolyásolják a gyerekek emóciós fejlődését. Lehetőséget teremtenek a nehezen oldódó, alkalmazkodó gyerekek kibontakozására, elősegítve, hogy a közösség tagjaivá válhassanak. Óvodánkban egyik fő feladatként tüztük ki a néphagyományok ápolását, a jeles napokhoz kapcsolódó népi játékok felelevenítését, a természetes alapanyagú játékok készítését. A játékkészítés öröme még nagyobb, ha az anyagokat, az eszközöket is együtt gyűjtjük.