Kincses Bodrogköz [antikvár]

Előszó A Bodrogköz a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók által közrefogott földrajzi kistáj, ahol a népesség életére is mindig jelentős hatással volt a folyóvizek járása. Az első világháborút követő határmegvonás ezt a vidéket két ország - Magyarország (800 km^) és Csehszlovákia (460 km-) - részévé tette, az utóbbinak két évtizede történt kettéválásával ma Északkelet-Magyarország és Délkelet-Szlovákia osztozik a Bodrogköz területén. A Felső-Bodrogközbe 30, az Alsó-Bodrogközbe 22 település került a határmegvonással. Ez a kötet a Karcsa-medertől délre eső, magyarországi (Alsó-) Bodrogköz „kincseit", a bodrogközi nép egymást váltó generációinak kulturális örökségét mutatja be - az itt élőknek csakúgy, mint akiknek ismeretlenek ennek a vidéknek az értékei. A kötet két szerzője, a néprajztudós és a fotóművész a maga eszközeivel, egymás munkáját kiegészítve tevékenykedett. Az előbbi a Bodrogköz földrajzi adottságainak a létformákra, a társadalomra és a kultúrára gyakorolt hatásait, és a táj átalakításának következményeit hangsúlyozza, s vezérlő gondolatnak tarja a földrajzi környezet és a kultúrában élő ember organikus, de változó viszonyát. A fotográfus - az előbbi gondolatmenetét is követve - a bodrogközi táj és a kulturális örökség szemet gyönyörködtető képeskönyvét fényképezte, szerves egységben felmutatva az elmúlt ezeregyszáz év reprezentatív hagyatékát. Ha úgy tetszik, a szöveg és a kép egyfajta merítését adja közre mindannak, amit a Bodrogköz mutatni tud az ide látogatónak. Mindezek az itt élők számára a tájhoz, a szülőföldhöz, a lakóhelyhez való kötődést testesítik meg, s letéteményesei a táj megtartó erejének. Az ide látogató számára inkább a magyarság közös kulturális múltjának távoli példái: időben és térben egyaránt. Meggyőzőnek érzem a kötet szerzőinek azon szándékát, hogy a bodrogközi emberek évszázadainak folyamat-rajzában hangsúlyosan mutatják be a változásokat, a hagyomány folytonos vonásai mellett érzékeltetik annak szakaszoltságát és megújulását. Beleértve ebbe azokat a kulturális mozgalmakat is, amelyek tudatosan vállalták a népi kultúra régiesnek vélt elemeinek megőrzését és megújítását, maguk is szerepet játszva ezzel annak alakításában. Iól érzékeltetik azt is, hogy maga a bodrogközi létforma és a tradíció sem volt egységes: sajátos és jellegzetes vonásai lehettek falvanként, falucsoportonként, ám a 21. század elején mindez már együtt jelent meg bodrogköziként és bodrogköziségként. Vagyis egyfajta kulturális példatárként is értelmezhető ez a könyv, amelyben a Bodrogközben élők éppen úgy megtalálhatják a jellemzőnek gondolt tájat, építményeket, objektumokat, tárgyakat és a szellemi hagyomány jelenségeit, mint az ide látogató turista. Ezért is vállalta jó szívvel a kötet megjelentetését a Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa - reményeink szerint, mindannyiunk épülésére. _ ^ Németh Károly\\ Cigánd polgármestere, a Társulási Tanács elnöke