Kiskunfélegyházi séták [antikvár]

Előszó Van-e annál nagyobb tisztelet egy város iránt, mint ha az ember a szerelmesének vallja magát? S van-e annál őszintébb és alázatosabb szeretet, mint amiért meg kell küzdeni? E könyv szerzője nem Kiskunfélegyháza szülötte, mégis e várost választotta otthonának, e helyet véste szíve fölé. Mátyus Imre 1944-ben született Karcagon. Dolgozott egészségügyi ellenőrként, népművelőként és utazásszervezőként. Mindezek felett azonban író volt, s mint ilyen, meghitt és tartalmas viszonyt ápolt a szavakkal. E könyv nem színes képek és térképrészletek mellé kanyarított száraz leírások összessége. Nem a hivalkodó külsőségekkel kínálja magát. A szerző szándéka szerint helytörténeti és irodalmi mű. Kísérlet arra, hogy puszta adatoknál, s a helytörténet néha oly száraznak tűnő tényeinél többet adjon át az olvasónak — Kiskunfélegyháza hangulatát. Sétákra invitál, és nemcsak az épített környezetről mesél, hanem arról az életről is, melynek a házak, parkok csupán kulisszái. Egy lélegző, változó városról, mely mégis életben tartja múltját. Kiskunfélegyháza rövid történetét ugyanúgy felleljük benne, mint a nevezetes épületeinek, s kiemelkedő szülötteinek bemutatását. Mindezek mellett e könyv emlék és tanúságtétel. Egy olyan ember keze műve, akit a Nagykunság szült ugyan, mégis a kiskunok közt találta meg helyét; aki a világ számos pontját megjárta, mégis mindig visszatért. Olyan ember munkája, akik múlhatatlan tisztelettel adózott az irodalomnak és a történelemnek. Mátyus Imre 2007. április 30-án hunyt el, s már nem élhette meg e könyv megjelenését. Mégis, ha úgy tetszik, e lapokon keresztül továbbra is türelemmel és szeretettel mesél nekünk szeretett Félegyházájáról. ifj. Mátyus Imre