Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyv 1-2. [antikvár]

„Halas városa fekszik egy nád termő íó mellett " (Tooth János helytörténész) Városunk, Kiskunhalas a Duna-Tisza közének központi részén fekszik. Tengerszint feletti magassága 125-132 méter. A mai Kiskunság egyik legjelentősebb városa. Már az ókorban is fontos útvonalak mellett helyezkedett el. A középkorban kereskedelmi és hadi útvonal, sószálh'tó út vezetett át rajta. Az ekkor épített, kereskedelmi célokra használt töltés, az Ordög-árok pár kilométerre található Kiskunhalastól. Kiskunhalas környezeti jellemzői Városunkra a változatos tennészeti viszonyok a jellemzők. Egyfelől mocsaras, állóvizekkel szabdalt temlet, másfelől száraz homoktalaj. Ezért sokáig a homok és mocsár városának is nevezték. Domborzata megtartotta a lehullott csapadékot, így több tó is keletkezett körülötte. Ezek mellett síirü nádasok nőttek. A tavak vízminősége az idők folyamán egyre romlott. A 20. században lecsapolták őket. Városunkkal határos tavak voltak a Nagytó, a Halastó, a Sóstó. A tavak és a mocsarak határozták meg a település helyét. Nyugat felé a tavak miatt nem tudott terjeszkedni, kelet felé a mezőgazdaságilag művelhető területek akadályozták meg, hogy arra növekedjen. Mivel a halasi emberek északi és déli irányba tudtak építkezni, ezért területe ma is kissé nyújtott alakú. Kiskunhalas városrészei és helynevei A térképen (1. kép) láthatóak a régi Kiskunhalas fő részei. A 18. század végéig a mai város nagy része beépült. A legrégebbi településrész a Tabán. Területén a 17. században települtek le az emberek. A másik két városrész elnevezése az Alszeg és a Felszeg.Ezek a jelzők különböztették meg az északi és a déli részt. Ma itt található az Alsó- és a Felsöváros. Az Újváros nevű részbe költöztek be a 18. században a katolikusok, amely mellett kialakították temetőjüket. Meghatározó részei voltak Halasnak a református temetők. A 18. század elején pusztító járvány miatt új, nagyobb temetőt nyitottak. Ez volt az ótemető, amelynek a helyén a mai református gimnázium áll. A 18. század végén ismét kijelöltek egy új temetőt, ez a régi református temető. A mezőgazdasági munkából élő Halas számára lényeges volt a piac és a vásár. A régi piac helye a 19. századig a református templom mellett volt, ahol ma az első világháborús emlékmíí áll. A régi vásártér a mostani Csipkeház környékén terült el. Halas egyéb helynevei Fontosak Halason azok a dombok, amelyekről később kiderült, hogy jelentős régészeti leleteket rejtenek magukban. A Sóstó mellett található Zöldhalom például már az őskorban is lakott hely volt. A későbbiekben idetelepült népek is szívesen használták. Az egyik legjelentősebb domb a mai Kiskunhalas dél-nyugati részén lévő egykori Templomhegy. Itt már az őskorban és a középkorban is éltek emberek. Sajnos ezek a dombok ma már csak részben láthatók, ugyanis többségük földjét elhordták.