Komárom-Esztergom megyei múzeumok közleményei 12. [antikvár]

Tata-Porhanyóbánya középső paleolit telep kutatástörténeteKisné Cseh Julianna (Kuny Domokos Múzeum, Tata)A tatai őskőkori telep harmadik, nagyobb volumenű feltárása a Kuny Domokos Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közös vállalkozásában T. Dobosi Viola és Kisné Cseh Julianna vezetésével 2001-ben fejeződött be. Nyertes pályázatunk eredményeképpen az OTKA támogatásával lehetőségünk nyílt az előkerült leletanyag komplex feldolgozására, ami egy új Tata-monográfia alapjait is jelenti.'1. A lelőhely földrajzi elhelyezkedéseA tatai Öreg-tó partjának NY-i oldalán emelkedő, legmagasabb pontján 166 méter tengerszint feletti magasságú Kálvária-domb a Gerecse-hegységhez tartozik, a mezozoós üledékes alaphegyrög K-i oldalán pleisztocén korú travertínó települt. Határa K-i irányban a gimnázium kerítése mentén futó E-D irányú vető, melynek túloldalán a mezozóos alaphegység kőzetei vannak felszínen. A rögbe két kőbánya mélyül: az egyik a NY-i oldalon a mezozoós üledéket, a másik a domb K-i oldalán települő travertínót tárta fel.^A lelőhely a tatai Eötvös József Gimnázium jelenlegi sportpályája mellett, a gimnázium alatti vastag travertínó összletben, a Kálvária-hegy K-i lejtőjén helyezkedik el.Földtani viszonyainak bemutatásához Koch Nándor, aki a tatai Kálvária-domb földtani történetét elsőként foglaka össze, kiváló munkájából idézünk:'Az idősebb képződményekből fölépített tatai Kálváriadomb, mely a Gerecse-hegység elszakadt rögének tekinthető, minden oldalról fiatalabb képződményektől körülvéve, teljesen elszigetelten fekszik."A fiatalabb képződmények közül a diluviális mésztufa járul még hozzá a Kálváriadomb fölépítéséhez. A nagy tó felé eső keleti lejtőt foglalja el tetemes (30-40 m) vastag tömegben."^ Keletkezését a mésztufa a diluviumban működött források munkájának köszönheti, melyek az EENy-DDK-i irányú vetődés mentén törhettek elő. A mésztufa vastagsága sejtetni engedi, hogy igen bővizű, hatalmas források lehettek ezek."A katholikus temetős a kegyesrendi gimnázium közötti kőfejtőben fejtik."A lelőhely elnevezését is az itt bányászott travertínó állagáról kapta: a helybeliek porhanyósbányának vagy kőporosnak hívták és hívják napjainkban is.mA feldolgozást az OTKA támogatta (Tl4 038297). A tanulmány rövidített német nyelvű változata a Tatán 2003-ban rendezett konferencián hangzott el és jelent meg: CSEH 2004, 7-32. FÜLÖP 1975.KOCH 1909, 17. és 303-304.