Komárom-Esztergom megyei néprajzi füzetek 4. [antikvár]

Körmendi GézaNéprajzi tanulmányok Komárom-Esztergom megyébőlBeszámoló egy kutatási terv megvalósulásárólMagyarország különböző földrajzi tájegységeinek (Alföld, Bakony. Kisalföld, Mezőség) néprajzi anyagát napjainkra, monográfiákban, kisebb-nagyobb tanulmányokban a néprajztudomány neves kutatói összegyűjtötték, megírták. Kevesebbet foglalkoztak az un. nagytájak peremén elhelyezkedő területek kutatásával.Komárom-Esztergom megye Északkelet-Dunántúlon, a nagytájak peremén helyezkedik el. A Duna két partján elterülő történelmi megyéknek népi kultúrája a honfogalástól a középkoron át a török bó-doltságig az ország más területeivel azonos módon fejlődött.A török időkben e két megye területén húzódott a végvári vonal északi része. Az állandó harcok és az üldöztetés megritkították az itt élő lakosságot. A török kiűzése, de főleg a Rákóczi-szabadságharc után az elnéptelenedett harminchét magyar faluba a megyék földbirtokosai (Esterházy József, az esztergomi érsekség és káptalan, a budai apácák) a két megye dunántúli területére 1733-1786 között a népesség számának növelésére németeket és szlovákokat telepítettek.A telepesek nagyobb szabadsága, modernebb gazdasági ismeretei e terület mezőgazdaságának fejlődését és iparosodását felgyorsította. Mezővárosok alakultak ki. A falvak polgárosodtak és ez azt jelentette, hogy számos kulturális jelenség átalakult, illetve fokozatosan eltűnt. így a néprajzosok számára a trianoni békeszerződés után kialakult Komárom-Eszergom megye településeinek kutatása nem jelentette olyan kuriózumok feltárását, mint a Dunántúlon elzártabb környezetben megmaradt un. kistájak Őrség, Hetés, Göcsej, Ormánság néprajzi anyagának összegyűjtése. így maradhatott Komárom-Esztergom megye hosszú ideig fehér folt hazánk néprajzi térképén.Az 1910-es évektől időnként egy-egy kutató megtörte a fehér szín egyhangúságát. Tanulmányokban leírták Bény, Martos viseletét, népj építészetét, a csatkai búcsút és az országos hírű komáromi ládát. Megkezdődött Tata néprajzának kutatása' Fél Edit Kocsról írt monográfiájában a paraszti társadalom első funkcionalista vizsgálatát adta.Az 1950-es évek végétől fiatal tanárok megkezdték a megye több telelpülése (Bajna, Kerékteleki, Kisbér, Tata) néprajzi anyagának összegyűjtését. Munkájukra ösztönzően hatott az 1963-ban, Tatán megrendezett önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtök elsö országos találkozója. Rövid időn belül egy-egy néprajzi témában egyéni és