Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig [antikvár]

Gyula helye a művelődéstörténetben a XVIIL szá2ad első felétől 1849-ig „Gjula, csinos magyar-német-oláh m[ező] v[áros] Nagy Váradhoz 10, Aradhoz 7 m[ér]f[öl]dnyi távolságra. [ ] jelenleg két részre osztatik, u|gy] m[int] Magyar és Német Városra. Magyar Gyulát, Német Gyulától egy vizárok választja-el, meUy hajdan a' várnak szélső sáncza volt; mindenik városnak külön bírája 's tanácsa van. Magyar Gyula ismét három részre különböztetik-meg, u[gy] m[int] Magyar Város, Újváros, meUy czigányvárosnak is neveztetik, és Oláhvárosra. A' városon keresztül folyik több csatornákra véve a' Fejér Körös, és nem messze tőle a' Fekete Körös " — írta Fényes Elek 1839-ben. A város 1566-ban a török hódítás áldozatául esett, a rabigát csak 1695-ben sikerült leráznia, ugyanakkor „a csaknem 130 éven át tartott török-uralom mindent elpusztított. A nemesség mind, a köznép nagyobb része más megyékbe menekült; a községek többnyire elpusztultak s midőn megyénk a török iga alól fölszabadult, hét község állott fenn alig néhány száz lakossal, de ezek is teljesen elvadulva, nagyobbrészt tolvajok és rablókból állott, a vidék pedig vadállatokkal volt teli, melyek az utazást veszélyessé tették." Gyula sem volt ez alól kivétel: az itteni elkeserítő közállapotokat csak tetézte, hogy a városi és a vármegyei igazgatás egyaránt romokban hevert, a rend helyreállítását késleltették a meg-megiijuló rác betörések is, komoly gádó tényező volt a helybeit értelmiségiek hiánya. Mivel Gyulán egyetlen tanult, nemes sem akadt, ezért az 1715. július 23-i vármegyei alakulótisztújító közgyűlés csak idegenek - zömmel Bihar vármegyei nemesek -bevonásával mehetett végbe. Végül a vármegye sorsa megnyugtató módon rendeződött, és a tisztikar a közigazgatással együtt Gyula központtal zavartalanul működhetett. A vármegye újjászerveződésének évében, 1715-ben a visszaszivár-gó katolikus lakosság letelepülésével Magyargyula város is újraszervezte tanácsát. Mellettük 1717-re a református családok is feltűntek, majd 1723-tól a Németországból érkező telepesek több hulláma emelte a lé-