Körülöttünk élő múlt [antikvár]

Kedves Olvasó!Szekszárd száz évvel ezelőtt, 1905 szeptemberében nagyközség-Vbői ismét várossá vált. Száz esztendő két világégés, két for- aYradalom, minimum két rendszerváltás és megannyi emberi y tragédia. De száz esztendő: vajon hány emberi élet? Hányan születtek az elmúlt száz évben Szekszárdon? Hányan érkeztek a városba megélhetést remélve, s váltak az évek, évtizedek során tüke " szekszárdiakká? No, és hányan mondtak búcsút e városnak másutt keresve boldogulásukat?E könyv írásai Szekszárd elmúlt száz évére emlékeznek, a város élő múltját" idézik. Mert minden város a lakóiból építkezik. Azokból, akik számára életlehetőséget, sorsot jelent. Ugyanakkor az, hogyan alakul egy város története, a város polgárain is múlik: miként sáfárkodnak a lehetőségekkel.Ha azt mondom, szekszárdi vagyok, abban vállalva vagy vállalatlanul, de benne van a település, a közösség, ahol élek, ahol éltem. Elválaszthatatlanul részem mindaz, amit jelent: a család, a ház, az utcák, a városrészek, az épületek, amelyek közös élmények, kulturális hagyományok színterei. A rokonok, a barátok, a szomszédok, a munkatársak, az ismerősök: mindazok, A akikkel egy időben, egy helyen élnem adatott. ^ E könyv írásai azokkal és azokról szólnak, akik ma köztünk éhiek, vagy akik itt éltek, s részesei voltak a mát formáló múltnak. Az emberi emlékezettel még átfogni képes száz esztendőt idézzük azokkal a szekszárdiakkal, akiknek alul- vagy felülnézetből, de közük volt és van a város száz esztendejéhez.Velük együtt kívánunk boldog születésnapotkedves városunk: Szekszárd!Szekszárd, 2005. június 24.^^ '