Kőszeg - Középkori védművek [antikvár]

Részlet a könyvből: Ha évszázadonként lépegetünk visszafelé, a város területét koronként másnak és másnak látjuk. Az ÉNy-DK-i irányban települt Kőszeg a múlt században a maival csaknem megegyező méretű, a vasútállomástól a Kálvária-hegyaljáig a hossztengelye 2,5 km. A mai város ÉK-DNy-i rövidebb átlója azonban majdhogynem kétszerese a 19. századinak. A 18. században a hosszanti átlót 1,5 km-re, a rövidebbet mindössze 5-600 m-re tehetjük, hiszen ekkor már kiépült a Magyar és a Német Hóstád, azaz külváros. A 17. században a külvárosok lényegesen kisebb területűek lehettek, a pontos méreteket azonban nem ismerjük. A 15-16. századi város területét annál inkább, hiszen a városfalak által bezárt térség könnyen kiszámítható: kerekítve 4,8 ha. A főtérről észak felé fordulva szembetaláljuk magunkat Kőszeg egyik jelképével, a hatalmas Hősök tornyával, amely 1932-ben épült fel. A helye több mint 50 esztendeig szabadon állt, azelőtt azonban, pontosan 1880-ig a középkori város Alsókapu-tornyának vaskos teste emelkedett itt. A korabeli fényképek mind a déli, mind az északi oldalon egy-egy a fedélszékből kiugró tetőablakot mutattak, amelyek a 18. század első harmadában épültek a tornyos zenészek számára. Szintenként két-két lőrése volt, s a kapunyílása is szűkebb volt a mainál (4 m széles és 3,5 m magas).