Kősziklára épített ház [antikvár]

Részlet:"Hitvallás az Eötvös Collegiumról Előszó a Kősziklára épített ház című emlékkötethezAz Eötvös Collegium/Kollégium a magyar felsőoktatás nemzedékeken és politikai rendszereken átívelő, maradandó sikertörténete. Az 1895-ben alapított intézmény ma is áll, s ma is csak az lehet a feladata, ami egykoron volt: művelt, nemzeti elkötelezettségű és európai látókörű tanárokat és tudósokat nevelni. Az Eötvös Collegium több mint 120 éves történelme során olyan hírnevet szerzett magának, amelyet rossz természetű politikai kurzusok sem tudtak tönkretenni, mert az intézmény teljesítménye és szellemi kisugárzó ereje többnyire még őket is meghátrálásra kényszerítette. De nem mindig. Sokan írtak már az intézményről, és még sokan fognak. Többnyire azok, akik a falai között váltak álmodozó fiatalokból tanár urak vagy tanárnők. Soraikból inkább meghatódottság, mint a kritika érződik. Ezen aligha lehet csodálkozni, mert egész életükre bennük maradt az intézmény szellemiségével való találkozás katarzisa. Ebben közös az alapító nemzedék (akik 1895 és 1918 között voltak collegisták), a két világháború közötti második nemzedék, az 1945-ben indult és a Collegium feloszlatásával megbicsaklott harmadik nemzedék, az 1956-os újranyitással létrejött hosszú kifutású negyedik nemzedék - akik a pártállam ellenében védték értékeiket - és a rendszerváltozás utáni ötödik nemzedék, majd az elmúlt években talán már a világméretű paradigmaváltás hatása alatt a hatodik nemzedék is sarjadzani kezdett. Közben gyökeresen átalakult a magyar társadalom, miként a magyar álladalom is. Mégis, a genius loci és a tudás tisztelete egyben tartja ezt a sokszínű szellemi világot, az Eötvös-collegisták/kol-légisták közösségét: a mai Collegiumot, valamint a Baráti Kört és a Kuratóriumot. Ez a világ a valós életben nyilvánvalóan nem lehet teljes, mert az első és a második nemzedék tagjai már a temetőben nyugszanak, s a harmadik nemzedék sorai is igen megritkultak. De eszmeileg igen, mert az Eötvös Collegium/Kollégium szövevénye nemzedékeken átívelő szellemi kapcsolat, amelyet tudásvágy és tisztelet, nemzetféltés és európaiság tart össze, s tesz íratlan collegista/kollégista hitvallássá.A Kollégium szellemét" illetően érdemes idéznünk Keresztury Dezsőnek, a Collegium igazgatójának, 1946-ban papírra vetett sorait. A Kollégium szelleme -próbálom megfogalmazni, de kicsúszik kezeim közül. Azt hiszem, ez legfontosabb tulajdonsága, ez a hajlékonyság, dogma-nélküliség, sőt dogma-ellenesség. Semmit se higyj el, legfeljebb olyan tekintélynek, akinek tudása, ítélőereje s jelleme meggyőzött. Ne azt tartsd igaznak, amit sokan ismételnek, hanem azt, amit megvizsgáltál s lelkiismeretesen lemértél. Nem a nagy kép teszi a tudományt s nem a népszerűség ad szellemi rangot. A dolgokban magukban rejlő igazságot fejtsd ki: ne akard rögeszméit ráerőltetni a valóságra; a tudomány háló, amellyel a világ roppant tengeréből csak néhány halat tudsz kifogni. Ismerd hát meg illúziók nélkül magadat, képességeid határát, eszközeid értékét, s mégis végezd munkádat jókedvűen, ott,"