Bővebb ismertető
A nonprofit szektor magyarországi megerősödése lényegében egybeesik az állam által közvetlenül ellátott közszolgáltatások folyamatos visszaszorulásával, valamint a piaci viszonyok térhódításával. A szektor növekvő szerepvállalásának másik oka és lehetősége a demokratikus intézmények kialakulása és ezek működésének eredményei és eredménytelenségei. Az állami kötelezettségek háttérbe szorulását jól mutatja az a folyamat is, amelynek révén egyre több feladat és kötelezettség került át az önkormányzatokhoz. Ez lényegében megegyezik azzal a politikai szándékkal, amely az állam totális jellegének lebontására és a lokális döntések és feladatellátások arányának növelésére irányult. Ez a politikai törekvés az önkormányzatok szerepkörének és feladatainak újragondolását igényelte. Az 1990-ben megszületett önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzat igazgatja a települést, szervezi a helyi társadalmat, összehangolja és integrálja a lokális érdekeket, majd manifesztálja és ütközteti más lokális, regionális vagy akár országos érdekekkel. Feladata a helyi társadalom szolgálata, az állami hatalmi érdekek és a lokális érdekek közvetítése, valamint összehangolása. Lényegében egyfajta „hidat" alkot az állam és annak polgárai között. Ebbe a viszonyrendszerbe épült be sajátos módon a különböző szerveződések, így a politikai pártok és a civil szervezetek jelentős része. A kilencvenes évek második felére markánsan kirajzolódtak a civil szektor határvonalai és a szektorban mélyreható változások mentek végbe a szervezetek megerősödésével, gazdasági szerepük növekedésével, az érdekcsoportok társadalmi legitimációjának stabilizációjával.