Külföldi magyar kutatók 1. [antikvár]

BEVEZETŐ A Magyar Tudományos Akadémia feladatának tekinti a magyar tudományos kutatások támogatását, nemcsak az országon belül, hanem határainkon túl is. Ezt az is jelzi, hogy tagjai között helyet foglalnak külföldi magyar tudósok is. Az MTA 1990-ben hozta létre a magyar származású külföldi tudósok számára a "külső tag" kategóriát. Ezt megelőzően a magukat magyarnak (is) tartó tudósok a "tiszteleti tag"-ok között szerepeltek. Az Akadémia fokozni kívánta az együttműködést, a kapcsolatok szorosságát a határon túli magyar tudományos élettel, ennek Jegyében 1991-ben megalakította a Határainkon Kívüli Magyar Tudományosságot Koordináló Albizottságot; elnökéül Juhász Gyula akadémikust kérte fel. Az albizottság tevékenységének - mely az akadémiai szerepvállalást megfogalmazására, egy-két kiadvány megjelentetésére s egy sikeres magyar-magyar konferencia megszervezésére szorítkozott - Juhász Gyula hirtelen halála vetett véget 1993-ban. Az MTA Kutatásszervezési Intézete az albizottság megalakulásával egyidöben kezdett foglalkozni a határon túli magyar műhelyek tevékenységével, ekkor kapott megbízást az MTA elnökségétől a magyar származású kutatók, fejlesztők, oktatók adatbázisának folyamatos kiépítésére. A munka nemrég jutott olyan fázisba, hogy úgy gondoltuk, már érdemes adatainkat megjelentetni. E megfontolásból készült el jelen kiadványunk, mely egy sorozat első füzete. Ebben 582 magyar származású kutatóról szeretnénk hírt adni, elsősorban azzal a céllal, hogy e füzet birtokában a hazai kutatóhelyek megkereshessék a rokon területeken dolgozó külhoni kollegáikat, tudomást szerezhessenek egymás tevékenységéről. Kiadványunk tartalmazza az MTA külső tagjait, a tiszteleti tagok közül a magyar származásúakat. A továbbiakban három tudományterületi blokkban (természettudományok, élettudományok, társadalomtudományok) soroljuk fel a külhoni magyar kutatókat, előbb szerte a világban, majd pedig a Romániában élőket. A többi környező országra vonatkozóan (Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) az adatgyűjtés most folyik, az e régiókra vonatkozóan a sorozat következő füzetei tartalmaznak majd információt. Tudjuk, hogy az egyes szakmák sokszor kiadványunknál sokkal alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a szakterületüket külhonban művelő, magukat magyarnak valló kollegáikról - azaz egymásról -, de úgy gondoltuk, mégsem haszontalan e gyűjtemény. Kiadásával szeretnénk segíteni a magyar-magyar kutatási együttműködések létrejöttét. A kötetben szereplő 582 főről elsősorban az MTA tudományos osztályai közléseiből, kézikönyvekből, konferencialistákból szereztünk tudomást, valamint szerepet játszott természetesen a véletlen és a személyes ismeretség is. A szerkesztés során végül is úgy határoztunk, hogy ezen első füzet esetében nemcsak a kifejezetten kutatással foglalkozókról, hanem gyakorlati szakemberekről is hírt adunk.